A vita eldőlt – kimutatható veszteséget okozott az egyházaknak a kegyelmi botrány

forrás: kategória:

Nemcsak a református, hanem a katolikus egyház is megszenvedte a kegyelmi botrányt, amelynek egyik főszereplője Balog Zoltán, a református zsinat volt elnöke, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke – állítja Zalatnay István református lelkész, teológus az egyszázalékos felajánlások adatsorait elemezve. 2020 és 2023 között minden évben öt százalékkal többen ajánlották fel adójuk egy százalékát a történelmi felekezeteknek. Ehhez képest idén a református felajánlások száma majd’ hét, a katolikusoké három százalékkal csökkent. A számokból kiolvasható az is, hogy elsősorban a jobban kereső értelmiségi rétegek fordítottak hátat a református egyháznak.

Az előző év őszén váltak hozzáférhetővé a 2022-es népszámlálás vallási adatai, amelyek azt mutatják, hogy a magukat a történelmi keresztény egyházak (katolikus, református, evangélikus) valamelyikéhez tartozónak vallók száma drasztikusan, 20 év alatt több, mint 40 százalékkal csökkent. Bár az adatok drámaiak, részben van létjogosultsága az arra való utalásnak, hogy nem a magukat nem vallásosnak nyilvánítók száma nőtt érdemlegesen, hanem azoké, akik egyáltalán nem válaszoltak a kérdésre; ez pedig jelentős részt alighanem a mindenféle adatszolgáltatással szembeni általános bizalmatlanságból fakad. Azonban minden bizonnyal sok más ok is meghúzódik ezek mögött a számok mögött. Kibogozásukhoz komoly szociológiai kutatásokra lenne szükség, amelyeket megrendelni – tegyük hozzá – az egyházaknak lenne leginkább érdeke.

Más a helyzet most, amikor a nyilvánossá váltak a személyi jövedelemadó (szja) egy százalékára vonatkozó 2024-es rendelkezések adatai. Ezek első ránézésre nem olyan drámaiak, mint a népszámlálási adatok – valójában még inkább és egyértelműbben azok.

A legfontosabb kérdés az volt, hogy kimutatható lesz-e a hatása a kegyelmi botránynak, Balog Zoltán abban játszott szerepének, illetve, hogy az ügy csak a református egyházat érinti-e vagy a többit is.

Hírek

Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.