Orosz narratíva szerint beszél az a politikus, aki kárpátaljai kisebbségüldözést és százával haló magyarokat emleget – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Kárpátalja megye kormányzója. Bár a 2021. decemberi kinevezése előtt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) ezredeseként tevékenykedő Viktor Mikita külpolitikai kérdésekben nem alkothat véleményt, a legfőbb kárpátaljai magyar érdekképviselet, a KMKSZ Budapesten élő elnökének tevékenységéről még virágnyelven fogalmazva is határozott álláspontja van. Miért? Ki ássa alá a többség–kisebbség-kommunikációt? Mi volt valójában a munkácsi turul-ügy? Hogyan lehet béke Ukrajnában? Interjú Ungvárról, a kárpátaljai megyeházáról.

– Legutóbb a háború 20. napján beszélgettünk, ez pedig már a 438. (Az interjú május 8-án készült – a szerk.) Gondolta volna, hogy eddig tart majd?

– Igen. De a háború 2014 óta tart. Sőt, ha az elmúlt évszázadokat nézzük, akkor azt látjuk, Oroszország időről időre el akarta foglalni Ukrajna területét. Mint Kárpátalja megye katonai kormányzója, nyilván szeretném, ha azonnal vége lenne a háborúnak, ám a legrosszabbra kell készülnünk, hogy szükség esetén cselekedni tudjunk.

– Miben más háborúban kormányzóskodni? Kárpátalja vezetője viszonylag ritkán látja vendégül az amerikai first ladyt Ungváron.

– 2022. február 24-e óta élünk hadiállapotban. Sokkal több jogosultságom lett, gyorsabban tudunk döntést hozni. Kormányzóként a megye védelmi tanácsát is én vezetem, ebben a helyi hatóságok, illetve a hadsereg vezetői ülnek. Sok a minősített ügy, ezekről nem lehet a megyei tanácsüléseken dönteni. Talán meglepő, de – úgy is mint egykori katona –

könnyebb lett a munkám, hiszen elég világosak az alá-, fölérendeltségi viszonyok: utasításokat kapok, amiket végrehajtok.