A római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek, így először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés. Nálunk ugyanis a kormány 2010 óta bőkezűen támogatja az egyházakat, és Nemzeti Együttműködés Rendszerében is komoly szerepet szánt nekik. A mostani adatok jelzik: ennek nem volt pozitív hatása a hazai vallásosságra. Szerzőnk szerint a legfontosabb kérdés: miért találja meg egyre kevesebb, a hitét a társadalom szolgálatában is érvényesíteni akaró ember az egyházakban az intézményi közeget és támaszt, amire szüksége lenne? Máté-Tóth András valláskutató írása.

Ha Magyarországon a vallásról és az egyházakról van szó, a megszólalók pozitív vagy negatív előjellel, de folyton azt hangsúlyozzák, milyen nagy erőkkel támogatja a kormány az egyházak tevékenységét. És valóban: az állam 2013-tól kötelezővé tette az iskolai hit- és erkölcstan oktatását, 2002 és 2019 között megduplázta az egyházi fenntartású gimnáziumok, és négyszeresére növelte általános iskolák számát. Óriási összegek jelennek meg az ingatlanok renoválásától kezdve a zöldmezős beruházásokig. A szociális ellátásban is hatványozottan megnövekedett az egyházak fenntartói szerepe.

A közélet iránt érdeklődő számára úgy tűnik ráadásul, hogy a keresztény egyházak és a kereszténységre hivatkozó társadalmi szervezetek a kormány politikájának lojális támaszai, a NER politikájának és társadalomképének szerves részei. Mint arról szerzőtársammal a Társadalmi Riport 2022-es kötetében részletesen írtunk, az egyházfejlesztés a kormány egyik kiemelt projektje, a vallási intézmények szimbolikus és financiális támogatása azonban jórészt a rendszer iránti lojalitástól függ.

Politikai elkötelezettség és ízlés dolga, hogy mindezt ki hogyan értékeli. Vannak, akik szerint a kormány sokat fizet az egyházaknak, hogy azok asszisztáljanak a politikájához. Mások szerint a társadalom posztkommunista állagát és a „nyugati mételynek” való kiszolgáltatottságát csak erős egyházakkal és erős keresztény elkötelezettséggel lehet megváltoztatni.