A Fidesz-kormány korábban gazdaságpolitikai identitását részben a gall nagytőke kiebrudalásával demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. Minden „antipopulista” retorikai piruett ellenére a folyamat nincs Emmanuel Macron ellenére, aki a német geopolitikai hátsóudvarnak tekintett Közép-Európában a hagyományosan francia szövetséges Lengyelországot és Romániát túlságosan atlantistának tartja, ezért is tesz Magyarországra. Fordulópont volt Orbán Viktor tavalyi találkozója Olaf Scholz-cal: a magyar miniszterelnök azt érezte, immár semmi érdemit nem várhat a németektől. A barátkozásnak persze vannak határai: a franciák nem fognak nyíltan lobbizni a felfüggesztett uniós források utalása érdekében. Nagykép.

Utálatból születnek a szoros kapcsolatok? Mintha az elmúlt évek francia–magyar viszonya ezt az igazságot támasztaná alá. „Emmanuel Macron a bevándorláspárti erők vezetője.” „A magyar és a lengyel kormánynak jeleznünk kell, nem lehet az alapelveket semmibe véve, cinikusan élvezni az Európai Unió előnyeit. Ez nem szupermarket.” Az első szentenciát Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazta meg 2019-ben, a másodikat pedig pedig Macron mondta 2017-es megválasztása után. Úgy tűnt, mindketten politikai tőkét akarnak kovácsolni a másik támadásával. Világos és átélhető volt a sztori: jobb sarokban a keresztény Európáért küzdő patrióták vezetője, bal sarokban a populizmus démona ellen harcoló európéerek vezénylő tábornoka.

A politikai bábszínházban azonban néha furcsán alakul a mese. Az elvben egymást gyepáló két politikus európai színtéren több kérdésben (például védelmi ügyekben vagy atomenergia kapcsán) kötelékben repült. Sokan megénekelték már, hogy a két politikus közösen fúrta meg Manfred Weber bizottsági elnöki ambícióit a 2019-es európai parlamenti választás után. Maga az érintett panaszkodott annak idején egy német lapinterjúban, hogy „Macron Orbán Viktor miniszterelnökkel szövetségi tengelyt alkot a Tanácsban. Ők együtt komoly károkat okoztak az európai demokráciának.”

A mostani események azonban szintlépést jeleznek. Immár nemcsak alkalmi európai koalíciók köttetnek, a magyar kormány tudatosan igyekszik ellensúlyozni a magyarországi német befolyást a franciákkal. A Telex írta meg szeptember közepén, hogy a kormányzat még Ferihegyet is francia partnerrel, a világszerte 65 ilyen objektumot működtető Vinci Airportsszal közösen vásárolná meg. A cég üzemeltető partner lenne, menedzsmentjogot is kapna.

Mint látni fogjuk, a közlekedéstől az energiaszektoron át a védelmi beszerzésekig számos területen nő a francia befolyás.