Hetvenöt évesen egyedül, egyhuzamban gyalogolta végig az El Camino 600 kilométer hosszú zarándokútját. Talán legidősebb emberként Magyarországon megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett. De csak pár alkalommal emelkedett a levegőbe, mert két év elteltével kiújult betegsége. Amelyet ő úgy nevezett: szolidaritásrák. Landi Balázs megemlékezése Sólyom László temetésén hangzott el Budapesten, 2023. október 18-án. A megrendítő, a néhai államfő utolsó éveibe bepillantást engedő beszédet teljes terjedelmében a Válasz Online közli most.

×××

A tanár úr halálát megelőző napon, a családdal együtt, betegágya körül állva olvastunk fel neki az Újszövetségből, én épp Máté 14. fejezetéből Péter süllyedését, de ahogy Péter, úgy én is féltem.

Ő nem félt. Már nem félt. Felfogta és átérezte a vele történteket, mert kellő időt kapott, amit – szokásához híven – olyannyira tudatos felkészüléssel töltött el.

Annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy „újra és újra meghalt” érte.

Először felesége, Erzsébet asszony halálát követően. Mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, aki valóban testi és lelki társa volt. Megrendítette hitvese fájdalommal és szenvedéssel teli halála. Ezt követően szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől. 75 évesen egyedül, egyhuzamban gyalogolta végig az El Camino 600 km hosszú zarándokútját. Nagy utat járt be: meghalt egy másik életért.

Két évvel Erzsébet asszony halálát követően betegséget diagnosztizáltak nála. Úgy emlegette: „szolidaritásrák”. Komoly kockázattal járó műtéten esett át.

Ezt a „halálát” is nagyon tudatosan élte meg: erején felüli lendülettel, alig egy év alatt összeállítottuk a tanár úr életművét magában foglaló 3 kötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel, miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon, megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett. Mint Radnóti Miklós, kinek nemcsak térkép e táj, vágyott a levegőben elsuhanni a jól ismert tájak felett.

De csak pár alkalommal emelkedett a levegőbe, mert két év elteltével kiújult betegsége.

Újabb műtét, újabb kezelések. Tudományos és közéleti életművét már lezárta, de tudata és lelke nem akart meghalni. Még inkább a „belső” felé fordult, és teológiai írások fordításába kezdett.

Lefordította angol nyelvből Őrsy László jezsuita atya könyvét „Életerős zsinat” címmel, majd német nyelvről szenvedélybetegek családtagjait segítők részére szóló szakmai kézikönyveket fordított a Máltai Szeretetszolgálat felkérésére. Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent „Ferenc pápa és az ő ideje” című könyvet.

Teste halni készült, de tudata és lelke még mindig életre hívta.