„Nincs értelme gyűlölni” – a londoni magyar holokauszt-túlélő ifjúsági regényben mesél gyerekkoráról

forrás: kategória:

Angliában egy év alatt több mint huszonkétezer példányban kelt el Lantos Péter A fiú, aki nem akart meghalni című ifjúsági kötete, amelyet most már magyarul is olvashatunk. A holokauszt-túlélő szerző a Makóról a bergen-belseni haláltáborba vezető utat ötévesen tette meg, és a történetet is egy ötéves kisfiú szemszögéből adja át. Minimalista, letisztult stílusával mélyen megrendítő ifjúsági könyvet kerekít egykori élményeiből, amelyeket már felnőtt korában elvégzett, alapos kutatásokkal hitelesít. A Londonban élő neuropatológussal az elfeledett és újra megtalált gyerekkorról, kitörölhetetlen emlékekről és arról beszélgettünk, hogyan lehetséges, hogy a haláltáborban szerzett élmény élete legrosszabb, mégis legjobb összetevője lett.

– A fiú, aki nem akart meghalni című könyve a múlt héten elnyerte a United Kingdom Literacy Association díjat. Mi is ez a díj pontosan?

– Ez egy gyerekirodalmi díj, amelyet tanárok ítélnek oda több mint kétezer könyv közül annak a műnek, amelyet méltónak tartanak rá. A fiú, aki nem akart meghalni az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában kapta meg a díjat, amely éppen a zsűri összetétele miatt kedves nekem. A tanárok döntésében ugyanis nem játszanak közre sem politikai, sem egyéb szempontok, csak az számít, melyik kötetet ítélik a legjobbnak. Nekem egyébként minden elismerés nagy meglepetés, hiszen nem ez a szakmám, az én irodalmi munkásságom csak a nyugdíj után kezdődött.

– Viszont annál nagyobb visszhangra talál. A BBC népszerű rádió– és tévéműsorában vendégeskedett új könyve apropóján, amelyet a londoni Times kulturális mellékletében egy alkalommal a hét gyerekkönyvének választott, csakúgy, mint a Guardian. A Daily Express kétoldalas interjút közölt önnel. Mi az oka, hogy az irodalmi karriert a nyugdíjazása utánra hagyta?

Hírek

Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.