Nem volt tévedhetetlen, de viszonyulási pont volt – végső búcsú Duray Miklóstól
Ült a csehszlovák diktatúra börtönében, nagy erkölcsi tekintélyű vezetője lett a felvidéki magyaroknak a rendszerváltás idején, aztán háttérbe szorult, elmagányosodott, el-elveszett a modern világ kihívásai között. Ma temetik Duray Miklóst. A Válasz Online felkérésére egykori párttársa, Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese (1998-2006) és az MKP volt elnöke (2007-2010) írt nekrológot.
2022. december 30-án, súlyos betegség után elhunyt Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. Halála sok magyart megérintett, főleg olyanokat, akik odafigyelnek a nemzetpolitikai történésekre. A végtisztesség pillanatában arról igyekszünk most szólni, hogy Duray pályája két, egymással ugyan összefüggő, de egymástól jól el is különíthető részre osztódik. Ezt persze nem ő intézte így, hanem a történelem.
Az 1945-ben Losoncon született Duray Miklós először fiatal egyetemistaként mutatta meg magát a hatvanas évek második felében, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub vezetőjeként, majd Duka Zólyomi Árpáddal együtt 1968-ban megalapították a kérészéletű Magyar Ifjúsági Szövetséget. Maga Duray néhány interjúban úgy tekint vissza erre a korszakra, mint a felvidéki magyar közösség ügyei iránti elköteleződés kialakulásának időszakára. A komolyabb vállalás azonban bő évtizeddel később találja meg: aláírja a cseh ellenzékiek Charta 77 nevű kiáltványát, amiért az akkori csehszlovák politikai rendőrség célkeresztjébe kerül. Onnan már nem tud és nem is akar szabadulni: a kádári Magyarország körül az összes, magát szocialistaként aposztrofáló politikai rendszer a felszín alatt eléggé nacionalista volt. A csehszlovák is. A nyolcvanas évek elején Prágában szovjet mintára kitalálták, hogy a kisebbségi iskolákban bizonyos tantárgyakat a többség nyelvén kellene tanítani – mondván, hogy a diákok úgy jobban el tudják sajátítani az államnyelvet. Az akkori csehszlovákiai magyar értelmiség ezt a lépést a kisebbségi nyelvű oktatás felszámolása felé tett lépésnek tekintette, s emiatt a Csemadok, a csehszlovákiai magyarok akkori kulturális szervezete is tiltakozott az állam és a párt vezetőinél.