A Barátság vezetéket óvja ugyan a hazánkból Ukrajnába visszapumpált dízel (a kormányzati szólamok ellenére most is folyik a nálunk finomított üzemanyag szállítása), a horvát kapzsiságnak viszont semmi sem vet gátat. A magyar kormány éppen egy éve állította be óriási győzelemként, hogy sikerült kihúznia magát a Moszkvára kivetett EU-s olajembargó alól, csakhogy az orosz olaj Kárpát-medencébe pumpálása kockázatos: egyre kevesebbet szabad használni belőle, az egyetlen lehetséges alternatívája pedig brutálisan megdrágult. Így foszlik szerte az illúzió, hogy a szankciók megkerülésével majd olcsón lehet tankolni itthon.

„A MOL-nak nem volt más választása, mint a megállapodás aláírása (…) A MOL úgy véli, hogy a jelenlegi megállapodás nem teremt tartós és versenyképes helyzetet (…)” – ezek a mondatrészek a Mol május közepi közleményében szerepelnek, amelyben beszámoltak arról, hogy a cég egy év alkudozás után szerződést kötött a horvátokkal az Adria olajvezeték további használatáról. A közleményből kiolvasható panasz arról szól, hogy a vezeték díja nagyon magas lett. Ugyanazon a héten az ukrán olajvezetékes cég jelezte, hogy júniusban, majd augusztusban is tovább emeli a Mol által fizetendő tranzitdíjat, miután januárban is felemelték már. Kényelmetlen mostanában olajat hozni a Kárpát-medencébe, pedig pont egy éve még úgy tűnt, hogy itt lehet a legolcsóbb a benzin egész Európában. 

Az orosz–ukrán háború árnyékában kibontakozó európai energiagondok közül a földgázhiányról esett a legtöbb szó eddig, mert azt volt a legnehezebb megoldani. Még úgy is igaz volt ez európai szinten, hogy olajból is rengeteg orosz eredetűt égetett a kontinens a háború előtt: az EU-ban elhasznált nyersolaj 30, míg a dízel 40 százaléka érkezett Oroszországból, és ez a mennyiség megközelítette az orosz gáz arányát. Csakhogy az olajat könnyebb szállítani, mint a gázt, és emiatt kiváltani is könnyebb. Kivéve, ha egy országnak nincs tengeri kikötője, és ugyanúgy csővezetékből veszi az olajat, mint a gázt. Magyarországnak nincs tengerpartja, viszont van két vezetéke. Most éppen mindkettő körül sok a bizonytalanság. 

Orosz szempontból az olaj a földgáznál érzékenyebb kérdés, mert az ország bevételeinek sokkal nagyobb részét adta, mint a gáz, és az olajuk felét 2022-ig az EU-nak adták el. Ezzel legalább kétszer annyit kerestek, mint az Európába eladott gázzal.

Nem véletlen, hogy az EU az orosz földgázra sosem vetett ki szankciót: annak pótlása drága és nehézkes, viszont az oroszok kára nem lett volna drámai. Az orosz olajra kivetett szankciókról viszont már tavaly júniusban döntöttek, és azóta két részletben be is vezették ezeket: tavaly decemberben és idén februárban.