Szépen javulnak a mutatók az EU-s tendereknél, a brüsszeli elvárásoknak megfelelően ott nagyobb a verseny, és így papíron csökken a magyar korrupciós kockázat is. Csakhogy közben a nemzeti forrású közbeszerzéseknél romlik a helyzet. A Válasz Online most a magyar sajtóban elsőként vizsgálja a Korrupciókutató Központ legfrissebb elemzését. Az alapján pedig kijelenthetjük: a hangsúlyok változtak ugyan, de összességében a magyar állam pályáztatási rendszere nem lett tisztább.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a magyar közbeszerzések legalaposabb elemzője hosszú évek óta. 1998 óta több mint 340 ezer közbeszerzésről gyűjtöttek adatot, és ezeket rendezett, elemezhető formában közzé is tették. Sok közülük a magyar állami honlapokon már egyáltalán nem található meg, más részük pedig csak olyan formátumban, ami nem ad lehetőséget összehasonlításra. 

Legfrissebb elemzésüket, amelyben azt vizsgálták, hogy a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárások nyomán változott-e a közbeszerzések korrupciós kockázata, a Válasz Online olvashatta elsőként. A kérdés, amelyre a választ keresték ennyi, ha egyszerűen fogalmazzuk:

mi történt, amióta a brüsszeli intézmények lényegében befagyasztották a magyar kormánynak dedikált pénzeket? Röviden összefoglalva a válasz: a helyzet nem javult. 

Pedig messziről nézve akár úgy is tűnhet, hogy történtek pozitív változások.

A korrupciós kockázatokat leginkább úgy lehet statisztikai adatok alapján felmérni, ha megnézzük, hány cég indult egy pályázaton; illetve hogy egyáltalán el lehetett-e indulni egy pályázaton, vagy csak meghívottak jelentkezhettek. Nos, 2022 óta az EU-s pályázatok esetében ezek a mutatók jelentősen javultak – attól, hogy az EU-ból nem jön éppen pénz, sok pályázatot kiír a magyar kormány, és meghitelezi a pénzt rá, remélve, hogy egyszer Brüsszel fizet majd. 

Csakhogy van egy probléma ezzel: ahogy erősödik a verseny az EU-s pénzekért, úgy nő a korrupciós kockázat azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket tisztán nemzeti költségvetésből finanszíroznak. A verseny intenzitása csökken, és így a korrupciós kockázat növekszik a hazai finanszírozású pályázatok esetén. Ráadásul ez a nagyobb pénz, úgyhogy a közbeszerzések kétharmadát egyre kevésbé átlátható módon ítéli oda az állam.