Nagyhatalmi csatatér lett a világűr, de ez senkinek sem jó – küszöbön az űrháború?

forrás: kategória:

A földrajz fogságában, A földrajz hatalma, A földrajz a végzetünk – az elmúlt évtized sikerkönyvei legalább olyan jól jelzik, hogyan nyert újra létjogosultságot a geopolitikai paradigma, mint az Ukrajna elleni orosz invázió. A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Bár a geopolitikus szerzőket gyakran vádolják cinizmussal, Marshall mintha megijedt volna az űrvetélkedés veszélyeitől, és nemzetközi egyezményeket, szabályokra épülő világ(űr)rendet szorgalmaz. Recenzió.

„Aki Kelet-Európát uralja, uralja a Szívtájékot; aki a Szívtájékot uralja, uralja a Világ-szigetet is; aki uralja a Világ-szigetet, uralja a világot.” Sir Halford Mackinder brit geográfus, a geopolitikai és geostratégiai gondolkodás atyja vetette papírra ezeket a sorokat 1904-ben A földrajz mint a történelem kulcsa című cikkében.

„Aki ellenőrzése alatt tartja az alacsony Föld körüli pályát, az uralja a Föld-közeli világűrt. Aki uralja a Föld-közeli világűrt, az uralja a Terrát (vagyis a bolygó felszínét és légterét – a szerk.). Az emberiség sorsát az határozza meg, hogy ki uralja a Terrát.” Ezt a tételt pedig a világ egyik vezető asztropolitikai teoretikusa, Everett Dolman írta le, aki az összehasonlító katonai tanulmányok és stratégia professzora az Egyesült Államok Légierejénél, valamint az Asztropolitika: Klasszikus geopolitika az űrkorszakban című 2002-es könyv szerzője.

A szakterület egyik legfőbb alapelvét most Tim Marshall idézi fel új, magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában megjelent, A földrajz jövője című új könyvében. A kötet, címével ellentétben, nem a földrajzról szól, legalábbis a klasszikus értelemben. Hanem a világűrről. A hidegháború – sőt, már a szovjet–amerikai űrverseny – vége óta eltelt évtizedekben született könyvek, cikkek jelentős része a világűr felfedezésére tett erőfeszítéseinket tudományos-műszaki, társadalompolitikai vagy gazdasági keretben taglalta.

Hírek

Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati