Mitől lennénk mi hunok? – Sudár Balázs a történelmi identitásról és a Kurultáj hitelességéről

forrás: kategória:

Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e ma „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már kapható lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!

A magyarság történeti tudatában mindig benne volt, hogy keletről érkeztünk, a pusztáról, ahogy a középkorban fogalmaztak: „Szkítiából”. A hódító oszmánok is rájátszottak erre, bekötöttek minket a perzsa mitológiába. Így egy kicsit „rokonok” lettünk, bár akkoriban erre cseppet sem voltunk vevők – mondja Sudár Balázs. A rokonság gondolata később az éledező török nacionalizmusnak is kapóra jött, hiszen a magyarokban egyfajta nyugati szövetségest láttak. A török turanisták kezdetben komolyan gondolkodtak azon, hogy a nyelvüket vesztett (de eredendően török gyökerűnek gondolt) népek bevonhatók-e a turániak körébe. Elsősorban a magyarok és a bolgárok jöttek szóba. Végül arra jutottak – folytatja a történész, turkológus –, hogy nincs helyünk köztük. Egyszerűen azért, mert nem beszélünk törökül.

Sudár Balázs a hun–magyar rokonság elképzelését is részletesen kommentálja: „Magyar nyelvű csoportok éppen lehettek a Hun Birodalomban, de hogy magukat magyarnak gondoló közösségek voltak-e, az legalábbis kérdéses. Érdekes, hogy azok a germánok, akik tényleg a Hun Birodalomhoz tartoztak, bár őrzik a hunok emlékét, nem gondolják magukat »hun utódnépnek«. […] Az identitás nem biológiai, hanem tudati folyamat. Arról szól, létezik egy embercsoport, amelyik azt gondolja és mondja magáról, hogy magyar. Tehát még egyszer: nem azt, hogy hun, hanem hogy magyar.”

Megáll-e a „hun–türk nemzetek” koncepciója? Mitől egyedi és rejtélyes a magyarok hunhagyománya? Hagyományőrzőként mi a véleménye a Kurultájon megjelenő történelmi élőképek hitelességéről? Interjúnkban ezek is szóba kerültek.

A második Válasz Offline ide kattintva megvásárolható! Az első bookazine és az új szám egy csomagban, kedvezményes áron szintén megrendelhető. További kiadványok és csomagok a webshopban.

Hírek

Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
TOP 10 legdrágább whiskeyEgy időben mindig a pezsgők vitték el a legdrágább italok címét, bár egy Armand de Brignac pezsg
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati