Merre tart a Válasz Online? – Papp István történész levele és szerkesztőségünk válasza

forrás: kategória:

„A felvállalt tradíció és a lap jelen iránya nem esik egybe, a Válasz Online a magyar történelem nagy hagyományai közül nem Bibó István, hanem Szekfű Gyula útját követi” – írja szerkesztőségünknek küldött véleményében Papp István. A történész az utolsó Válasz folyóirat 75 évvel ezelőtti megjelenésének apropóján készült interjúnkat kommentálva töpreng a népiek örökségén. Vitára ingerlő gondolatai után szerkesztőségünk válasza olvasható.

Papp István történész levele

Szokás mondani, hogy a megszűnő hagyományok korában élünk. Egyre kevésbé kötnek és irányítanak minket azok a minták, szokások, eszmék, melyeket elődeinktől kaptunk. Nincsenek már átfogó világmagyarázatok, széles ideák, melyekből napi cselekvéseinket levezetnénk. Hiányoznak a sok évtizedes töretlen folytonossággal bíró könyvkiadók, folyóiratok, egyesületek, utca- és térnevek. Mintha Magyarország az örökös változás és a naponkénti újrakezdés lázában égne. Persze a hagyomány, amennyire felszabadít, éppen annyira meg is köt. Hiszen, ha hűek akarunk lenni valamihez, ami már a múlt tartományában létezik, akkor meg kell erőltetnünk szellemünket, hogy megtaláljuk a kapcsolódás módját, felfedezzük azt, ami a régiekben és bennünk közös. Ez sosem volt könnyű vállalkozás, s még nehezebb az egyperces videók korában. Mégis, azt hiszem, sosem volt annyira szükség a világos, egyértelmű, tisztázó gondolkodásra, mint manapság. Hiszen ahogyan a múltról vélekedünk, az alapján cselekszünk a jelenben is.

Nagyon kevés olyan magyar sajtótermék akad, amely valamiféle szellemi folytonosság, egy régi (eszme)történeti hagyomány vállalásának és ápolásának igényével lépne fel. A fehér hollók egyike a Válasz Online, mely nevében legalábbis egy hajdani magyar szellemi irányzatra hivatkozik. Sőt ezen csoporthoz, a népi mozgalomhoz tartozó Tamási Áron sokat idézett mondatát választotta mottóként. Önmagában dicséretes ez a törekvés, s jómagam is azért olvasom e lapot, mert még mindig hiszem – makacsul és idejétmúltan –, hogy abból a szellemi kincsből, melyet a népiség legjava felhalmozott, még nekünk is jut némi töredék.

Éppen ezért gondolkoztatott el két írás is, mely az elmúlt napokban megjelent, s bizonyosan nem a tisztánlátás, hanem a dühtől felkavarodott, poros zavarosság irányába vitt minket. Illetve egy olyan utat sugall, amely nagyon is régi, sok felől ismerős, melyen – ismerjük el tisztességesen – nem egy nagysága járt a magyar szellemnek, csak éppen nem azok, akik hajdanán a Válasz szellemi körébe tartoztak. Sajátos jelenségnek vagyunk tanúi:

Hírek

Eddig sosem látott képek PutyinrólVlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7.-én látta meg a napvilágot mégpedig Szentpétervár
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Meghackelte a Kutyapárt az M1 (köztévén) évente járó 5 percetA Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) hozta a szokásos formáját és abszurd módon mutatta be közpénz
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.