Fele annyian szöknek be az EU-ba idén, mint tavaly, mégis újra élénk vita kezdődött a kvótákról és a bevándorlásról – Budapesttől Pozsonyig, Rómától Hágáig, Bécstől Brüsszelig erről szól a politika. Az Európába költözőknek csak töredékét teszik ki a lélekvesztőkön érkezők vagy kerítésen átmászók, de velük tíz éve nem tud a kontinens mit kezdeni.

Lassan tíz éve küzdenek az EU-s tagállamok a migráció közös szabályozásával, és az októberi brüsszeli csúcson megint ez lett a legfontosabb téma. Ha csak a statisztikákra hagyatkoznánk, akkor nehéz lenne megmondani, hogy politikai hisztéria lett úrrá a kontinensen, vagy pedig tényleg baj van, amit muszáj lenne mihamarabb megoldani.  

Ha csak a rideg számokat nézzük, akkor az EU-ban úgy nagy általánosságban nincs súlyos bevándorlási válság. Az EU népességének 9 százaléka született az Unió területén kívül, ami a nyugati világban kifejezetten kevésnek számít. Az Egyesült Államokban ez az arány 14 százalék, Ausztráliában 29 százalék, Svájcban 30,7 százalék. Csakhogy a bevándorlók nem arányosan oszlanak szét az EU-ban, hanem jellemzően a nagyvárosokban koncentrálódnak, és jelenlétük elég sok embert bosszant ahhoz, hogy jó választási eredményt érhessenek el a bevándorlást ellenző pártok. Másrészt a leggazdagabb nyugat-európai országok nagyon régóta migrációs célpontnak számítanak, több évtizede folyamatos bevándorlást élnek meg.

Ausztria elesett? 

Hogy mennyire könnyű a számokkal bűvészkedni? Nemrégiben rémisztő adatként söpört végig a sajtóban, hogy a legfrissebb statisztika szerint Ausztria lakosságának több mint 20 százaléka nem is osztrák, hiszen 2 millióan születtek más országban a 9,1 milliós népességből. Csoda, hogy a bevándorlást leghangosabban ellenző Szabadságpárt nyerte a választásokat? 

Azonban az adatok mögé nézünk, akkor az is látszik, hogy a külföldön születettek legnépesebb csoportja, több mint 13 százaléka, Németországban látta meg a napvilágot. A kétmilliós bevándorló tömeg 40 százaléka az EU valamelyik tagállamában született, 95 ezren például Magyarországon. Nekik joguk van az EU-n belül bárhova költözniük, még csak engedélyt sem kell kérniük rá. Ők a fenti, összeurópai statisztikában nem is számítanak bevándorlónak, míg az osztrák adatsorban már azok. Az összes Ausztriába bevándorolt ember több mint 25 százaléka pedig EU-n kívüli, de európai országokban született, főleg Boszniában, Ukrajnában, Szerbiában és Oroszországban – és nem számoltuk ide a fociban európainak számító törököket. 

Azaz a 2 milliós bevándorló tömeg több mint kétharmada maga is európai, és nagyrészt a keresztény kultúrkörből jött.