Le Pen a kapuk előtt – megelőző csapásként nyitott utat Macron a radikáljobbnak, de magát lőheti lábon
Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Emmanuel Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomra jutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Franciaország az EU szempontjából kulcspillanatban gyengül meg. Helyzetjelentés Párizsból.
„Macron, takarodj!” (Macron dégage!) – Párizsban járva-kelve a látogató egy idő után felfigyel arra, hogy az olimpiai logók, zászlók és plakátok mellett ez a falfirka az egyik leggyakrabban visszatérő utcai elem. Múlt heti látogatásunk során találkoztunk vele buszmegállóban, metrómozgólépcsőn, kerítésen és hirdetőoszlopon: alkoholos filccel, fába véséssel és matricázással egyaránt alkottak az ismeretlen művészek. Névtelen falfirkákból általános következtetéseket levonni persze legalább olyan felületes zsurnalizmus, mint internetes hozzászólásokra nagyívű elméleteket építeni, az anonim népművészeti alkotások mégis kifejeznek valamit a közhangulatból. Amióta ugyanis június 9-én, az európai parlamenti választások éjszakáján Emmanuel Macron francia államfő feloszlatta a Nemzetgyűlést és június 30-ra, illetve július 7-re új választást írt ki, addig sem acélos népszerűsége tovább foszlik.
Tapasztalatunk szerint nem is elsősorban a vele már korábban sem rokonszenvezők, hanem az eddig őt támogató szavazók, sőt politikusok között is. Egyikük a Válasz Online-nak a kampányra való tekintettel névtelenséget kérve fakadt ki:
„Az elnök egyszerűen feláldozott minket – bár tudnám, miért!”
Érthető az indulat. A képviselők jelentős része alighanem búcsút mondhat munkájának. Az eddigi 250 fős macronista frakció a közvélemény-kutatások alapján alighanem száz körülire csökken majd az új Nemzetgyűlésben. Ennyire elég a kétfordulós egyéni választókerületi rendszerben az elnök mögött álló centrista-liberális pártoknak mért nagyjából 20 százalék.