Kevesen hiszik, hogy Fico vére elmossa a gyűlölet politikáját
A szlovákiai politika végletes megosztottságában és a sok gyűlöletben hasonlít a magyarországira, csak ott több az erőszak. A szlovákiai közéletet kiválóan ismerő újságíróval, politikussal, jogásszal, politológussal és íróval beszélgettünk arról, mi várható a Robert Fico elleni merénylet után. Mindannyian inkább pesszimisták.
Robert Fico szlovák miniszterelnököt szerdán több lövéssel életveszélyesen megsebesítette egy 71 éves férfi, amikor a politikus egy vidéki kormányülés után üdvözölni igyekezett az utcán néhány tucat embert, akik az illusztris vendégek érkezésére gyűltek össze. Fico állapota súlyos, hosszan operálták, nincs még túl az életveszélyen, szívbetegsége komplikálja a helyzetét. A merénylő egy volt biztonsági őr, aki az utóbbi időben Fico ellenzékét és Ukrajnát támogatta, de korábban orosz szervezésű paramilitáris csoportokkal is barátkozott, és írt cigányellenes kirohanásokat is. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy valamilyen szervezethez tartozott volna, inkább tűnik magányos őrültnek.
A lövések brutális keretbe foglalják Fico legutóbbi éveit. Régóta volt már miniszterelnök, amikor 2018 februárjában meggyilkolták Ján Kuciak újságírót és a menyasszonyát. Kuciak a halála előtt egy olyan befolyásos üzletember-maffiafőnök üzelmeit igyekezett feltárni, aki nagyon közeli kapcsolatban állt a kormánnyal, a rendőrséggel, bírókkal és ügyészekkel is. A gyilkosság után elképesztő mennyiségű nyomozati anyag, házkutatáskor lefoglalt dokumentumok, videók, telefonbeszélgetések kerültek a sajtóhoz, melyekből kiderült, hogy lényegében bűnszervezetként működött a szlovák állam. A botrány elsodorta Ficót, számos állami vezetőt, sokakat lecsuktak, volt, aki öngyilkos lett.