Nem győzik az amerikai politikusok és katonai vezetők elismételni: nincs rá bizonyíték, hogy Irán szervezte a Hamász gyilkosságait. Közben ugyanennyiszer fenyegetik is Iránt: eszébe ne jusson beavatkozni, se közvetlenül, se libanoni hadseregén, a Hezbollahon keresztül. Egy ilyen eszkaláció ugyanis az első világháborút idéző dominóhatást okozhatna. Mutatjuk, hogyan. Háttér.

„Nem voltunk részesei, ezt a palesztinok teljesen egyedül vitték véghez” – jelentette ki Irán ENSZ-hez delegált nagykövete hétfőn. 

„Nem láttunk még bizonyítékot arra, hogy Irán szervezte volna a támadást” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter ugyanazon a napon. 

„A konkrét támadások esetében nincs semmilyen bizonyítékunk Irán részvételére” – mondta szintén aznap az amerikai elnök szóvivője.

„Ne keveredjenek bele!” – üzente az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek főnöke Iránnak, még mindig hétfőn.

„Óvakodjanak belekeveredni!” – üzente végül Iránnak Joe Biden is. 

A hasonló idézeteket még hosszan sorolhatnánk különböző amerikai, izraeli és iráni vezetőktől. A lényege mindegyiknek ugyanaz: nincs rá bizonyíték, hogy Irán közvetlenül szervezője lett volna a Hamász terrorszervezet szombati támadásának. A New York Times csütörtökön már egyenesen arról írt amerikai titkosszolgálati forrásaira hivatkozva, hogy az iráni vezetők egy részét meglepte az a minden eddiginél kegyetlenebb vérengzés, amelyet a Hamász Gázából kitörő emberei izraeli civilek ellen követtek el. Ezzel is erősítve a vélekedést, hogy nem Irán a fő felelős. 

Miért kell ennyiszer elmondani, hogy nem Irán szervezte?

A helyzet némileg emlékeztet arra a néhány napra, amikor egy Ukrajna felől érkező, orosz gyártmányú rakéta lengyel területre csapódott be tavaly novemberben, és megölt két lengyel állampolgárt. Akkor is sietve ismételte az amerikai vezetés: nincs bizonyíték, hogy az oroszok csapást mértek volna Lengyelországra. Ez azért volt különösen fontos, mert Lengyelország a NATO tagja, és ha úgy értékelte volna a szövetség, hogy Oroszország megtámadta Lengyelországot, annak egy közvetlen NATO–orosz háború lehetett volna a következménye. 

Most pedig attól tartanak sokan, többek között az amerikai vezetők is, hogy óriási háború söpörhetne végig a Közel-Keleten, ha Irán közvetlenül is részese lenne a konfliktusnak. El akarják kerülni, hogy Izrael Iránon akarjon bosszút állni, és azt is, hogy Irán támadja meg Izraelt, a gázai megtorló akciók megtorlásaként.