Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: 

A múltkori adásban Géra Eleonórával már beszélgettünk arról, milyen indulatokat váltott ki Pest, Buda és Óbuda egyesítésének gondolata, milyen érvek, ellenérvek ütköztek e téren, hiszen jóllehet a dualizmus idején realizálódott ez a döntés, azért nagyon sok vita előzte meg már a reformkorban. Hogyan nőtt fel a feladathoz a város? Mennyi idő kellett arra, hogy magára találjon ezek között az új határok között?