A magyar kormány gyorsan a hétvégén megtámadott Izrael mellé állt – nagyon helyesen. Amikor valakire aljas módon rátámadnak, az első szó a megtámadott melletti kiállás kell, hogy legyen, bármiféle mérlegelés csak később jöhet. Hogy a magyar kormány erkölcsi támogatásának semmilyen erkölcsi alapja nincs, az viszont szintén nyilvánvalóvá vált. Vélemény.

Teljes mértékben támogatjuk Izraelt abban a harcban, amit saját területi szuverenitásáért, saját biztonságáért és a védelemhez való jogáért folytat – hangsúlyozta Gulyás Gergely tegnap. „Az első, amit Izraelnek kívánhatunk, hogy ebben a helyzetben a lehető leghamarabb szerezze vissza a teljes uralmat Izrael állam területe felett, és teremtse meg azokat a biztonsági garanciákat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hasonló bestiális támadás többé ne történhessen” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

És nagyon helyesen tette.

Az izraeli-palesztin konfliktust nyilvánvalóan nem Magyarország fogja megoldani, ezért a „teljes mértékben támogatjuk Izraelt” kitétel nem fegyveres támogatásra utal, csupán erkölcsit jelent. Azaz nem több néhány szónál.

Ám a szavak fontos dolgok.

Néhány szóval jelezni lehet, mit gondolunk arról, mi fér bele és mi nem. Jelezni lehet, hogy egy ország aljas megtámadására, rakétázására, civil állampolgárainak lemészárlására a saját határain belül nincs és nem is lehet semmilyen mentség. Ilyenkor, a brutális támadás utáni pillanatokban bizony határozott és egyszerű üzenet kell, határhúzás jó és rossz, elfogadható és elfogadhatatlan között. Itt ez megtörtént.

Most éppen volt rá szándék. Ukrajna esetében meg nem volt. Tavaly február végén, amikor első megszólalásában hevenyészett módon elítélte az orosz argessziót, rögtön arról beszélt a magyar miniszterelnök, hogy mi csak ki akarunk maradni a háborúból, a humanitáriuson kívül pedig semmiképpen sem nyújtunk segítséget Ukrajnának. Hogy aztán tavaly nyáron, Tusnádfürdőn már rögtön a NATO-t tegye felelőssé azért, hogy ma „az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeiknek, amelyeket korábban tárgyalás útján akartak elérni.” És mehetett a mantra minden kormányzati hullámhosszon a „proxyháborúról”, mintha az ukránok ott sem lennének, mintha nem ők harcolnának saját földjükön megtámadottként a szuverenitásukért, a létükért. Meg mehetett a mantra a „háborúpárti” EU-ról és ellenzékről.

Láss csodát, most meg hirtelen a magyar kormány vált „háborúpártivá”. Hiszen Izrael immár hivatalosan is háborúban áll a Hamásszal, Gulyás Gergely mégsem a béke azonnali fontossága, hanem az önvédelmi harc jogossága mellett emel szót.