Elúszik a remény, hogy 21 magyar egyetem hallgatói hozzáférhessenek az Erasmushoz
A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánvalóvá tette: szeptember 1-ig módosítani kellene a magyar törvényeken, de úgy, hogy a határidőig két EU-s intézmény még értékelje is a szöveget. Csakhogy a parlament ősz előtt a mostani állás szerint össze sem ül.
Szinte esélytelen, hogy a magyar állam által magánkézbe adott huszonegy egyetem diákjai részesülhessenek az Erasmus-ösztöndíjból szeptembertől – értesült brüsszeli forrásaitól a Válasz Online. Ennek belátásához elég végigvenni, minek kellene történnie, hogy ne így történjen. Először is: a magyar félnek új törvényt kell hoznia az alapítványi egyetemek kurátorairól. Ha lesz konkrét törvény, akkor utána egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak a törvény elemzésére, és ha megfelelőnek tartja, akkor javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a szankciót, amely jelenleg kizárja a magyar diákok jelentős részét az Erasmus ösztöndíjakból. A Tanács ezután mérlegel, majd dönt. Ahhoz, hogy az ősszel kezdődő tanévben a diákok jelentkezhessenek az ösztöndíjakra,
szeptember elsejéig a fent leírt folyamatot végig kellene vinni.
A fenti menetrendet szerda délben, az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján mondta el a szervezet szóvivője, miután a Népszava és az Euronews brüsszeli tudósítója is rákérdezett, hogyan áll az egyezkedés a magyar kormány és a Bizottság között az Erasmus-ösztöndíjak ügyében.
A szóvivő ugyan nem mondta ki azt, hogy a menetrend teljesítése irreális, de alaposabban végiggondolva egyértelmű, hogy csak nagyon nehezen lenne teljesíthető. Több brüsszeli forrásunk is megerősítette, hogy a Bizottságnál arra számítanak: a szankció érvényben marad. A mostani állás szerint ugyanis szeptemberig már nem ülésezik a nyári szünetre vonult magyar parlament. Elvben össze lehetne hívni, de meglepő lenne, ha Kövér László házelnök ezt azért tenné meg, hogy teljesítse az Európai Bizottság elvárását. Főleg azért, mert ha a magyar törvényhozás akarta volna, bőven lett volna ideje az elmúlt egy évben megoldani a problémát.
Ám még ha össze is ülne a parlament és rekordsebességgel elfogadná az unió által elvárt törvényt, akkor is szükség lenne a Bizottság jóindulatára, hogy ne használja ki a rendelkezésére álló egy hónapot az új jogszabály vizsgálatára, és így legyen idő a szankció feloldásáról dönteni a Tanácsban is. Ha tehát a jövő héten megszavaznák a Kossuth téren, amit kell, akkor talán lenne még halvány ok az optimizmusra. Ám semmi jele, hogy ez megtörténik. Így viszont az a legvalószínűbb, hogy