Nyolcvan éve nem látott festményritkaságok, fényképek és komoly történeti forrásértékű dokumentumok kerültek vissza Ausztriából Vecsésre. Az ősszel történt leletmentésről helyben sokat beszéltek, az országos sajtó ingerküszöbét viszont nem érte el. Nem csoda: egy nyom nélkül elpusztított, így később szinte teljesen elfelejtett család hagyatékáról van szó. Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő vecsési Halmy Deutsch-ok kikeresztelkedtek és nemességet szereztek, de a II. világháború alatt zsidónak minősítették és üldözték őket. Szálasit túlélték, végül a Rákosi-diktatúra elől menekültek el az országból. Most egy történelemtanár heroikus munkával tárja fel a történetüket.

2021 január végén váratlan, mondhatni mágikus üzenet esett az email-fiókomba. Éppen az év eleji egy hónapos kutatási szabadságomat töltöttem, hogy összerakjam a most áprilisban megjelent Első gól című könyv sporttörténeti részeit. Ez a könyv a dédapámról szól. Az amatőr korszak futballistája volt, és eleinte csak annyit tudtam, hogy ügyvédként „valamit” tett a II. világháború alatt, amiért később több zsidó és zsidónak minősített ügyfele hálás volt neki. A váratlanul beesett email szerzője egy vecsési történelemtanár, helytörténész, aki azt írta, dokumentumokat talált dr. Borbás Gáspárról egyik védence anyagai között. Az Arcanumon tárolt apró családi hivatkozások alapján találta meg a családunkat. Azelőtt sosem találkoztunk vagy beszéltünk.

Így ismerkedtem meg Kiss Gáborral és a vecsési néhai Halmy Deutsch család egészen döbbenetes történetével. Eleinte a saját kis kutatásom miatt volt fontos (a megtalált történetet be is emeltem a kötetbe), de minél többet tudtam meg a szélesebb sztoriról és napjainkig érő szálairól, annál inkább magával rántott.

×××

A Présház utcába kanyarodunk Vecsésen. Csendes külvárosi miliő, jobbra egyszintes családi házak, balra tágas játszótér egy tájidegen dombbal, óvodások futóbicikliznek rajta. Sok tája van az országnak a Somlótól Etyekig, ahol nem lepődnénk meg egy présházról elnevezett közterületen, de itt, Gyál és Üllő között negyedúton ez némileg magyarázatra szorul.

Vecsés Felsőhalom nevű részén járunk. Ma már erőteljes képzelőerő kell hozzá, de egy-két kőhajításnyira innen mutatós kastély állt, körülötte híres, Hein János tájkertész által tervezett arborétum, mellette szőlészet, juhászat és tehenészet. Ahol járunk, ott a 20. század elején tényleg présház volt és fontos borvidék.