Durván nő a banki kibercsalások száma – így védekezhet ellenük
Ördögi rafináltsággal, kíméletlenül húzzák le jóhiszemű emberek tömegeinek számlájáról megtakarításaikat az online piactérben garázdálkodó csalók, akik feltehetőleg kiterjedt bűnszervezetekben, elképesztő rutinnal működnek. Leginkább a másik fél naivitására, figyelmetlenségére építenek ezek a bűnözök, és bár számtalan trükk van forgalomban és nincs egyetlen recept a megelőzésre, leginkább mégis rajtunk múlik, hogy ki tudjuk-e védeni a bankszámlánkat, bankkártyánkat célzó támadásokat.
Andráshoz egy kellemes tavaszi estén látogatóba érkezett a fia. Vele és a feleségével beszélgetett éppen a nappaliban, amikor üzenetet kapott. A Jófogáson 5000 forintért meghirdetett ágybetétre jelentkezett valaki. Egy email címet kért, ahová elküldheti a Foxpost oldalt, amin keresztül az eladó elindíthatja a csomagküldést. András szerette volna inkább személyesen átadni a terméket, mert nem fűlt a foga a procedúrához, de a fia unszolására mégis belevágott. Megadta az email címét a Jófogás üzenőfalán. A vevő erre azt írta, ő már ki is fizette az árut, a Foxpost mindjárt küld egy emailt Andrásnak, amelyen keresztül ellenőrizheti a kifizetést. Az email fiókjában valóban ott várta a csomagküldő társaság logóival ellátott levél, igaz, nem foxpostos címről érkezett, de ez Andrásnak nem tűnt fel, mivel még sosem kellett hasonlót csinálnia. Gyanútlanul rákattintott a levélben található linkre, amelyen keresztül le akarta ellenőrizni, megjött-e az utalás, és ezzel a kattintással elindult a történet, ami pár perc alatt rémálomba fordult.
Magyarországon 2021 óta exponenciálisan nőnek a banki adatokkal elkövetett kibercsalások, olyannyira, hogy ma már nincs olyan ember, akinek az ismeretségi körében ne ért volna valakit ilyen bűncselekményből származó kár. A rendőri eljárásban regisztrált online térben elkövetett csalások száma 2020-ban 5641, míg 2022-ben már 11 389 volt. Ez a probléma a bankokat is egyre súlyosabban érinti, mivel az ügyfelek kárának egy részét bizonyos esetekben magukra vállalják a pénzintézetek. Hiába működnek jól az azonos számlaszámra való sűrű utalást ellenőrző informatikai rendszerek, az emberi faktor még mindig „bezavar”.
A potenciális veszélyre felhívó, sürgető hangvételű, bankinak álcázott telefonhívások, a gyanútlan, internetes oldalakon járatlan felhasználók megvezetése újra és újra beválik.