Cserna-Szabó András: „Benne van a pakliban, hogy mi vagyunk az utolsó magyarok”

forrás: kategória:

Mind úgy teszünk, mintha lenne holnap, holott már világosan látszik az alagút végén a sötétség – véli Cserna-Szabó András. Az éppen ötvenéves író nemrég apokaliptikus hangulatú novelláskötettel jelentkezett: a Helikon Kiadónál megjelent Az utolsó magyarokban nemzetünk tipikus karaktereit felvonultatva beszél a magyar múlt és jelen társadalmáról – gyakran abszurd és mindig nagyon szórakoztató módon. A Válasz Online most szóban is elvégeztette vele a nagy hanyatlásleltárt a gasztronómiától az olvasáson át egészen a klímaváltozásig. Az eredmény sötét, de vicces, „Nem kell a pokolig menni, elégünk a körúton”-jeligére. Interjú.

Volt múlt héten érettségi tétel valamely műve?

– Nem tudok róla.

Irigykedhet Dragomán vagy Grecsó kollégákra, akiket messenger-üzenetekben küldtek el vizsgadrukkos hallgatók az anyjukba, mert a rohadék író urakon múlik az életük…

– Az lehet a szerencsém, hogy amit én írok, az minimum 18 éven felülieknek való. Bajban is szoktam lenni, hogy mit olvassak fel, amikor elhívnak gimnáziumokba. Legutóbbi regényem, a Zerkó után is volt ilyen felkérés. Mondták: nem kell sokat, elég egy-két oldal. Vakartam a fejem. Abban a regényben ugyanis aligha van két egybefüggő oldalnyi szöveg, amely ne lenne cselekményében vagy nyelvezetében olyan, hogy a szülők egészen biztosan hörgőgörcsbe rándulnak, ha megtudják, hogy csemetéik fülébe jutott. Egyszer a gimnáziumi írásbeli felvételi feladatai között viszont ráakadtam az egyik novellám részletére. Szövegértési feladat volt. Az is meglepett. Abban az írásban ugyanis a főhős a Wartburgja ablaküvegét pengeélesre csiszolja – ha kidugod a fejedet a kocsiablakon, és közben a karral elég gyorsan tekered fel az üveget, akkor elvágja a nyakad a Wartburg-guillotine. Mondjuk nem ezt a részletet kellett megértenie a kedves felvételizőnek. 

A lefejezés szinte minden művében megjelenik, még friss novelláskötetében, Az utolsó magyarokban is van guillotine. Pszichológusnál járt már ezzel?

– Nem, viszont egy kritikus azt szúrta ki, hogy tulajdonképpen névjegyem lett az évek alatt a karóba húzás. És tényleg: az utóbbi köteteim közül talán mindben szerepel. Ebben az újban nem is tudom, hogy van-e…

Csak nyaktiló.

– Hoppá. Úgy látszik, mégsem vagyok elég tudatos.

Hírek

Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
TOP 10 legdrágább whiskeyEgy időben mindig a pezsgők vitték el a legdrágább italok címét, bár egy Armand de Brignac pezsg
Mobil menhely hajléktalanoknakSzerte a világban gondot okoz, hogy sok hontalan ember ragaszkodik saját környezetéhez és nem kí
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Amikor a maci visszanyalMedvék nyelvet nyújtanak egymásra, no nem azért amiért elsőre gondolnánk és emberi tulajdonságok