Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Aki úgy dönt, hogy fennmarad, annak a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelnie. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris felé tendálnak. Megismétlődik-e a 2020-as csalási mizéria? Lehet-e döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások? Választási kalauz.

Az amerikai választások hagyományosan a november első hétfőjét követő kedden zajlanak, minden páros évben. Ilyenkor egyszerre szavaznak a szövetségi, tagállami, megyei és helyi tisztségekről, a hatalom mindhárom ágában, sőt a legtöbb államban ilyenkor tartják a referendumokat is. Mivel az Egyesült Államok elnökének hivatali ideje 4 év, ezért minden második választáson erről a posztról is döntenek, a kettő közötti választásokat pedig félidősnek nevezik.

Idén az elnök mellett megválasztják a szövetségi Kongresszus alsóháza, a Képviselőház mind a 435 tagját (az ő ciklusuk 2 év), valamint a 100 fős Szenátus harmadát (6 évre). Emellett 11 államban döntenek a kormányzóról, 44 államban az állami törvényhozókról, 41 államban pedig 146 népszavazáson (ballot measure) is kinyilváníthatják a véleményüket a polgárok. Az iskolakörzeti tagoktól a megyei serifig és az elnökig rengeteg jelöltről dönthetnek a választók, az átlag amerikai 10-20 szavazólapon ikszel.

Miért épp egy novemberi kedden választanak?

Mert az 1840-es években rájöttek, hogy a korábbi évtizedek elnökválasztásain, amikor az egyes tagállamok voksolásai között hetek teltek el, a korán szavazó államok eredményei befolyásolhatják az eredményt a későn szavazó államokban, így jó lenne egy napba sűríteni az egészet. A kora november azért tűnt ideális időpontnak, mert az aratás már véget ért, de a tél még nem nehezítette meg az utazást, és volt kellő idő az új elnök következő év márciusi beiktatása előtt. A kedd pedig azért, mert a vasárnapi és szerdai vásári napok között a farmereknek volt idejük elutazni leadni voksukat a közeli városokba. Az első választás, amit így tartottak, az 1848-as volt, és bár az Egyesült Államok ma már nem agrártársadalom, a szavazás napja „így maradt”.