Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

Augusztusban mérleget készítettünk arról, milyen csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt és közvetlen segítőiket a szállodai, irodaházas szektor élére. Képes összeállításunk célja az volt, hogy megálljunk egy pillanatra, és megítéljük, mennyit köszönhet ez a kör saját tehetségének – és mennyit az államnak, azaz végső soron nekünk. A 36 luxusingatlan-projektet tartalmazó listából kiderült, hogy a pesti belváros Dorottya és Apáczai Csere János utcáiban, valamint a Szabadság tér környékén egymást érik a hozzájuk tartozó hotelfejlesztések; közben a Városligethez, az Andrássy úthoz és a Váci úti irodafolyosóhoz is egyre szorosabban kapcsolódnak; övék lett rengeteg ingatlan a budai Duna-parton (a Gellért szállótól az Infoparkon át a Kopaszi-gátig); nagyratörő terveik vannak a Svábhegy maradékával; továbbá bevették magukat Tokaj-Hegyaljára, Debrecenbe, a Balaton környékére és más térségekbe.