A magyar oktatás körüli mai, zaklatott lelkiállapotban gyakorta hozzák fel követendő példaként a japán oktatási rendszert újságcikkek, közösségi oldalakon megosztott posztok, amelyek többnyire ideálisnak festik le a kelet-ázsiai modellt. Kíváncsiak voltunk, mi igaz ezekből az információkból, így felkerestük a téma avatott szakértőjét, Dr. Győri János oktatáskutatót, az ELTE Pedagógiai Pszichológia Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének egyetemi tanárát, aki meglepő tényekkel árnyalta a képet. Mi rejlik a tanárok tisztelete mögött Japánban? Uniformizál vagy felemel az egyenruha? Mi az a hikikomori? Interjúnkban lebontjuk a sztereotípiákat.

– Mielőtt belemennénk a részletekbe, árulja el, tényleg olyan jó a japán oktatási rendszer, mint ahogy hírlik?

– Természetesen semmilyen olyan társadalmi és oktatási rendszer nincs, amelynek ne lennének hibái, mindent összevetve azonban azt mondhatom, hogy a japán valóban egy nagyon jól működő oktatási rendszer.

– Milyen szempontból olyan jó? A teljesítmény, a gyerekek boldogsága vagy a tanárok presztízse szempontjából?

– A teljesítmény szempontjából tudjuk, hogy jól működik, mert az – legalábbis bizonyos elemeiben – mérhető. A diákok boldogsága szempontjából is sokkal-sokkal jobb, mint ahogy azt a hétköznapi sztereotípiák alapján sokan gondolják. A kérdése azt sugallja, hogy a magas teljesítmény és a boldogság szükségképp ellentétben vannak egymással. Biztos létezik olyan ország, ahol a kettő szembeállítható, de a kelet-ázsiai oktatásban általában, és azon belül a japán oktatásban a magas teljesítmény örömforrást is jelent. Igaz, hogy ez egy megosztott öröm, mert a magas teljesítményt elérő tanuló szétosztja ennek dicsőségét a környezetében. 

– Világszerte tanárhiány van. Japánban is?

– Érezhető a visszaesés, de ott ez abban nyilvánul meg, hogy Japánban már csak két és félszeres a túljelentkezés a tanári pozíciókra. Ez most Magyarország felől nézve, ahol súlyos tanárhiány van, kicsit megmosolyogtatón hangzik, de ha összehasonlítjuk azzal, hogy tíz évvel ezelőtt még tizenkét, sőt a csúcson tizenötszörös volt a túljelentkezés Japánban a tanári állásokra, akkor azért érzékelhető a jelentős visszaesés.

– Miért jó Japánban tanárnak lenni?