Az új adókból éppen annyit szedne be a kormány, amennyit veszni hagyott Brüsszelben
Hiába volt tavaly ősszel egészen közel a magyar kormány és az Európai Bizottság ahhoz, hogy megállapodjanak a befagyasztott pénzek és egyetemi ösztöndíjak feloldásáról, 2024-re a tárgyalások teljesen megszakadtak. Állítólag egy brüsszeli, válasz nélkül hagyott levél miatt állt le minden, de a háttérben Orbán Viktor döntése állhat, aki nem akart a választás előtt alkudozni. A késlekedésnek komoly ára van: 400 milliárd forint. Éppen ennyit szedne be a védelmi hozzájárulás nevű új különadóval a kormány idén.
– Mi történt 2024-ben a befagyasztott uniós támogatások ügyében?
– Semmi.
Ezt a párbeszédet négy, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalásokat jól ismerő emberrel folytattuk le júliusban. Az egymástól függetlenül zajló beszélgetéseknek ez a része szinte szó szerint megegyezett.
Amikor részletesebben is belementünk a befagyasztott EU-s támogatások megvitatásába, az is kiderült, hogy 1 milliárd eurót a magyar kormány már lényegében elengedett, nem tesz minimális erőfeszítést sem a lehívásáért. Ez 390 milliárd forint, lényegében éppen annyi, mint amennyit a július 8-án bejelentett, védelmi hozzájárulásnak nevezett különadókból szeretne még az idén beszedni a kormány.
A költségvetésnek kell tehát a pénz, de azt nem az EU más tagállamainak adófizetői, hanem a magyarországi cégek, illetve közvetetten azok magyar ügyfelei fizetik ki.
Valamiért a magyar kormány 2024-re behúzta a féket, és teljesen leálltak a tárgyalások a befagyasztott EU-s pénzekről. Sőt, a közalapítványi kézre adott egyetemektől elvett Erasmus-ösztöndíjak és a Horizont kutatási támogatások visszaállításáról sincs már párbeszéd. Pedig ezek annyira hiányoznak huszonegy magyar felsőoktatási intézmény életéből, hogy a SOTE vezetésével beperelték az EU Tanácsát a programokból való kizárásuk miatt (ítélet az EU bíróságán csak jövőre várható).
A helyzet nehezen érthető, 2023 őszén ugyanis a magyar kormány nevében Brüsszelben tárgyaló Bóka János és Navracsics Tibor miniszterek a nyitott kérdések többségében már megegyeztek az Európai Bizottság tisztviselőivel, a vitás pontokat rögzítették, és az ellentétek nem tűntek feloldhatatlannak. Ezt bizottsági és magyar kormányzati források is megerősítették lapunknak.