A NATO-országok vezetői ma Washingtonban találkoznak, hogy irányt adjanak a szervezetnek. A csúcstalálkozó a magyar kormány számára olyannyira nem közömbös, hogy Orbán Viktor a minap nagyívű cikket jelentetett meg a Newsweekben a NATO jövőjéről. A mostani csúcstalálkozó valóban jóval fontosabbnak ígérkezik némi diplomáciai szendvicseszegetésnél. Háttér vendégszerzőnktől.

Idén hetvenöt éve alapították azt a védelmi szervezetet, amely túlélte a Szovjetunió bukását, s amelyet politikai-katonai szervezetként annyira fontosnak és vonzónak tartanak, hogy a 2022-ben kiterjedtté váló orosz–ukrán háborút követően két újabb európai állam, Finnország és Svédország csatlakozott hozzá. A jelenleg is zajló háború árnyékában és még az őszi amerikai elnökválasztás előtt a NATO-országok vezetői július 9. és 11. között Washingtonban találkoznak, hogy irányt adjanak a szervezetnek. A csúcstalálkozó a magyar kormány számára olyannyira nem közömbös, hogy Orbán Viktor a minap nagyívű cikket jelentetett meg a Newsweekben a NATO jövőjéről.

Többről szól tehát ez a mostani tanácskozás, mint Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása, vagy az, hogy Kijev a következő időszakban milyen módon és mennyi támogatást kap. A fontosabb kérdések között jó eséllyel nemcsak a védelmi kiadások minimumszintjének újraszabása szerepel majd, de az is, hogy a NATO hogyan tud olyan hiteles elrettentési politikát folytatni, amelybe beletartozik a nem katonai eszközök alkalmazása is. Ezeken túlmenően,

saját hitelessége fenntartása érdekében, a NATO amellett sem mehet el szó nélkül, hogy orosz oldalról időről időre felvetődött az atomfegyverek bevetésének lehetősége.

Magyar szempontból sem érdektelen, hogy az orosz fenyegetésnek leginkább kitett európai államok ezekről a kérdésekről hogyan gondolkodnak, s hogy milyen irányban változik a szervezet, amelyet a tagok állampolgárai alapvetően még mindig vonzónak tartanak.