Az elnyomó rendszer kevés, a bűnökhöz rossz minőségű emberek kellenek – Borhi László nácik és kommunisták megdöbbentő közelségéről

forrás: kategória:

A Jelcin-éra oroszrajongása nyugati önbecsapás volt, Moszkva már a kilencvenes években a sztálinizmus felé kacsingatott, Vlagyminir Putyin pedig mintaként tekint a diktátor külpolitikájára – mondja Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora. A történészt magyarul most megjelent, A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci és a kommunista diktatúrákban című kötete nyomán kértük interjúra. Borhi kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is lehet jó döntést hozni, a bűnök mögött pedig nem a rossz körülmény a döntő, hanem a „szar ember”.

A túlélés Terrence Des Pres író szavaival „élet extrém körülmények között”. Borhi László ezt a megfogalmazást a náci táborok világára ugyanúgy érvényesnek tartja, mint a könyve témájául választott egyéb terekre is: 1944 Magyarországára, a gettóra, a deportáltak világára, Budapest rettenetes, 1944-45-ös telére, végül Rákosi sztálinista uralmára, melyben magát a politikai rendszert kellett túlélni. Az elnyomó rendszerekben, nehéz körülmények között felnőtté váló emberek sajátos módszereket és magatartásformákat fejlesztettek ki, hogy átvészeljék a kort. A túlélés így szerzett tudománya merőben eltér a demokráciák gyakorlatától – szól Borhi egyik következtetése.

Extrém példa a könyvből Brunner Oszkár vállalkozó esete, aki a végsőkig vitte a túlélés stratégiáját: azért csatlakozott a nyilasokhoz és azért ölt, hogy védje önmagát és családját, miközben tanúvallomások igazolják, hogy azért alkalmazott zsidó embereket, hogy menedéket adjon nekik a biztos haláltól. „Akkor tehát Brunner háborús bűnös, mentőangyal vagy mindkettő egyszerre? A választ talán soha nem fogjuk megtudni” – zárul az egyik példa a több tucatból, mellyel Borhi a 20. század bonyolultságát jellemzi.

A történész 1986-ban diplomázott az ELTE történelem–angol szakán, majd 1988-tól az egyesült államokbeli Indiana Egyetemen folytatta tanulmányait. Volt a Dartmouth College vendégoktatója is, kutatott Moszkvában és Párizsban, a kilencvenes évek végétől pedig ismét Bloomingtonban oktat, közben az ELKH Történettudományi Intézet Jelenkortörténet témacsoportjának tudományos tanácsadója. A Válasz Online magyarországi látogatása közben kérte interjúra.

×××

– „Szar idők, szar emberek” – idézi új könyvében a 20. század nyomorát sűrítő bonmot-t. Majd következik a kérdés: a „szar idők” hozadéka a „szar ember”, vagy megfordítva? Végigolvasva is nehéz eldönteni, melyik volt előbb.

– A szar ember. Már szinte biztos vagyok benne.

Miért?

Hírek

A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este