Az összefoglalóból az is kiderül, hogy az egyik elterjedt filmes „baki” valójában nem is történt meg. A 10 kulisszatitok az Egri csillagok filmről bejegyzés először Életforma-én jelent meg.

Íme az Egri csillagok 10 legérdekesebb kulisszatitka:

1. Kevesen tudják, de az Egri csillagokat már 1923-ban megfilmesítették. Ez volt az utolsó magyar némafilm, ami hangos változatával ellentétben nem aratott nagy sikert.
2. A tengerparti jeleneteket a Balatonnál és Bulgáriában, a Fekete-tenger partján rögzítették.
3. Pilisborosjenőn építették fel az egri vár másolatát, ahol az ostromjelenetek készültek. Az építményt nem bontották el, a romjai a mai napig megtalálhatók a település határában.
4. A török sereget a Magyar Honvédségtől kivezényelt több ezer sorkatona alakította. A távoli tömegjelenetekben azonban – a számítógépes technológia fejletlensége miatt –, kétezer felfújható lufikatonát használtak a hadsereg szemléltetésére.
5. A vár fokáról leöntött gőzölgő szurok valójában jéghideg volt, mivel a kellékesek szárazjeget használtak, hogy a fekete műanyagmassza bugyborékoljon a forrás látszatát keltve.
6. A forgatásra külföldről szállítottak tevéket, amelyek közül három a budapesti állatkertben lelt otthonra.
7. A magyar mozi egyik legnagyobb hazai kasszasikere volt: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet.
8. A film színészei óriási népszerűségnek örvendtek: Benkő Péter és Kovács István együttesen több mint 50 ezer rajongói, illetve szerelmes levelet kapott egyetlen nyár alatt.
9. A film külföldön is hódított: Talizmán címen több országban is látható volt.
10. Egy időben elterjedt az a városi legenda, hogy a filmben található egy hatalmas baki. Az igazság azonban az, hogy egyetlen jelenetben sem szerepel „karórás török”. A pletyka onnan indult, hogy előkerült egy forgatási fotó, amin karórát visel az egyik statiszta, ám a forgatásra már levette a kiegészítőt.