A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A Válasz Online hét pontba szedte a hamis mítoszokat, amelyek az egykoron amerikai mintára bevezetett, hungarikumként emlegetett védőnői rendszerrel kapcsolatban velünk vannak.

1. mítosz: Minden védőnőnek rosszabb lesz anyagilag a kórházakhoz való átkerülés miatt

– Szeretné, ha diplomásként egy hat osztályt végzett polgármester lenne a főnöke? – kérdez vissza egyik forrásunk, amikor a védőnői rendszer átalakításának hatásáról kérdezzük. Válasza rámutat arra, hogy nem lehet pusztán nagyvárosi nézőpontból ránézni a védőnői rendszer átalakítására. Bár az elmúlt hetekben számos példát hallottunk arról, hogy az önkormányzatoktól a megyei kórházak állományába átkerülő védőnők anyagilag rosszabbul járnak, egyáltalán nem kizárt, hogy olyanok is vannak, akik számára ez nem hoz változást vagy éppen megnöveli a jövedelmüket. A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt. Eszerint tehát ez egy „védőnő védelmi” intézkedés lett volna.

Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. Az önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket. Csupa olyan dologgal, amire az eladósodott megyei kórházaknak nem lesz lehetőségük.