Több hónapja tartó vita után, a tanárok és a diákok egy részének heves tiltakozása ellenére az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden 134 igen, 60 nem szavazattal elfogadta a státusztörvényt. Amennyiben az a közel 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki erre az esetre kilátásba helyezte a felmondását, nagyjából 21 ezer pedagógus fog hiányozni a rendszerből a szeptemberi tanévkezdéskor. Tényleg így lesz? Milyen hatásai lesznek még a most elfogadott jogszabálynak? HetiVálasz podcastunkban Lakatos Mátét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelemtanárát ezekről is kérdezi Sashegyi Zsófia és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Mi a legnagyobb baj a státusztörvénnyel?

„22-ről 24 órára emelik az óraszámot. Ez azt jelenti, hogy számomra szeptember elsején az új életpályamodell az azzal indul, hogy vagy többet kell dolgoznom ugyanannyi bérért, vagy továbbra is ugyanannyit dolgozom, de 8 százalékkal kevesebb fizetést fogok kapni, mert nincs meg a teljes óraszámom. A nagy ígéret, hogy bérfejlesztés lesz, nagyjából a tanárok 30 százaléka számára bércsökkenést jelent. A másik, ami zavar, hogy nagyon sok ember, akinek lenne hívása meg kedve a tanári pályára, látva azt, ami az elmúlt másfél évben zajlott, el fog riadni ettől a pályától.”