A kínai softpower-törekvéseknek régi célja, hogy a népköztársaságnak legyen olyan világszerte népszerű kulturális terméke, amilyen a koreai popzene vagy a japán animáció. Úgy tűnik, most megvan a befutó: egy tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelynek Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata. Bár A 3-test-probléma kevésbé kínai, mint alapanyaga, gazdagon merít a kínai történelemből, és sokat elárul arról, hogyan látja Kína a helyét a világban. Míg a nyugati sci-fiben régóta főszerepet játszik a technológia veszélyeire való figyelmeztetés, a kínai fantasztikus irodalom nagy részben techno-optimista – ahogy maga az ország is.

Amilyen sokszor láttuk a filmvásznon vagy a képernyőn a 20. század két nagy európai totalitárius rendszerének, a Szovjetuniónak és főleg a náci Németországnak a bűneit, annyira újszerűnek hat a kínai kulturális forradalom véres eseményeinek megjelenítése. Épp egy ilyen nyers, zsigeri jelenettel indul A 3-test-probléma című sorozat, amely március végén debütált a Netflixen, és 93 országban, köztük Magyarországon az első helyet foglalta el a legnézettebb sorozatok rangsorában a platformon. (Hazánkban cikkünk megjelenésekor már egy hete tanyázik ott, és az illegális letöltések között is vezet a legnépszerűbb kalózoldalon.)

A jelenet egy Pekingben rendezett harci gyűlést elevenít meg, amelyben a fanatikus vörösgárdista diákok a Csinghua Egyetem fizikaprofesszorát vonják kérdőre reakciós tevékenységéért. A Mao Ce-tung által 1966-ban indított, több millió halálos áldozattal járó hatalmi kampány elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, funkcionáriusai ellen irányult, de a nép ellenségének kikiáltott értelmiséget is tömegével alázták és törték meg becsmérléssel és kínzással több ezres gyűléseken, amíg be nem vallották „bűneiket”.

A történetünkben szereplő Ye Zhetai (a cikkben a regény magyar kiadása nyomán az angol átírást használjuk) „bűne”, hogy tanítja az általános relativitáselméletet és az ősrobbanást. Mindkettő reakciós tannak számít, előbbi azért, mert Albert Einstein segített az amerikai atombomba kifejlesztésében, utóbbi pedig azért, mert az univerzumnak és időnek van kezdete, ami „teret hagy Istennek”. (A két teória más rezsimeknek sem tetszett: a relativitáselméletet a kvantummechanikával együtt a nácik „zsidó fizikának” minősítették, a „klerikalista” ősrobbanás-elméletet pedig a zsdanovi tudománypolitika éveiben vetették el a Szovjetunióban.)