Nem az volt a ma 498 éve elszenvedett mohácsi vereség oka, amit az iskolában tanítottak nekünk

forrás: kategória:

A nemesek önzése, a marakodás, a hatalomvágy, a parasztság elnyomása és a nyugat árulása ásta meg a tömegsírok helyét – évszázadok alatt lett általános ez a kép a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Ma, a csata 498. évfordulóján Varga Szabolcs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mondott beszédet a mohácsi síkon. A Válasz Online teljes terjedelmében közli a szöveget, amely megcáfolja az összes belénk égett hiedelmet, s rámutat a végzetes csatavesztés valódi okára. Aktuális tanulságoktól sem mentes sorok következnek.

Mióta 1976. augusztus 29-én elhangzott ezen a helyen az első beszéd, az újabb és újabb évfordulók egyre nagyobb terhet róttak a felkért szónokokra, hogy vajon mit is lehet még elmondani a mohácsi csata hőseire emlékezve, ami nem fog rosszul öregedni, ami képes hálót fonni az 500 éve itt küzdők és a kései emlékezők között. A feladat korántsem egyszerű, ahogyan érzékelte ezt már az 1976-ban beszédre kényszerített, mindenben és annak ellenkezőjében is őszintén hívő Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront elnöke is, aki épp a parasztság és a munkásosztály egymásra találásáról delirált az összegyűlteknek. Tehette ezt a magyar parasztság szétverése után tíz és a Dózsa-emlékév után két évvel, senki nem kérte rajta számon.

Ám ő is csupán egyetlen szem volt a láncban, az emlékezet hosszú füzérében, amely észrevétlenül benőtte a tömegsírokra épült emlékhelyet. Hiszen Losontzi István már 1781-ben úgy írt a tankönyvként használt Hármas kis tükör című könyvében, ahogy két és fél évszázaddal az események után illik: távolságtartóan, pátosz nélkül. „Ennek idejében a’ Török Tsászár Suliman nagy haddal jött Magyarország ellen 1521-ben. Belgrádot, Szabatsot Serviában meg vette. Az után 1526-ban, Lajos Királyal és a’ Magyarokkal Moháts mezején megütközvén, azokat szörnyen megverte. Elestenek e’ hartzon, 2 Ersekek, 6 Püspökök, 28 Föurak és 22 ezer alsóbb rendü személyek. Maga-is a’ Király Csele patak névi sáros vizben lovával együtt elveszett.”

A 18. század e józanságát azonban elmosta a romantika rettegése a nemzethaláltól, és Kisfaludy Károly és barátai már saját, a napóleoni háborúkat követő bukdácsoló koruk nyitányaként értelmezték Mohácsot. Persze nem hibáztathatók ezért, hiszen

a 16. századi humanisták szövegeiben bőven olvashattak az országot átható botrányokról, széthúzásról és korrupcióról.

Hírek

Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Mobil menhely hajléktalanoknakSzerte a világban gondot okoz, hogy sok hontalan ember ragaszkodik saját környezetéhez és nem kí