Mihail Komin: Orbán minden háborús megszólalását idézi az orosz sajtó

forrás: kategória:

Mihail Komin emigráns orosz újságíró felkészült rá, hogy soha többé nem mehet haza. A Novaja Gazeta munkatársa lapunknak elmondta, hogyan ír az orosz sajtó a magyar kormányról; hogy miben bízhatott Prigozsin; hogy mennyire fájnak a szankciók a hétköznapi embereknek; és hogy a háborút csak egy sikeres ukrán ellentámadás zárhatja le. Interjú.

Mihail Komin orosz politológus-újságíró a háború kitöréséig a Carnegie Moscow kutatóintézet elemzője és a Novaja Gazeta szerkesztő-újságírója volt. 2022 márciusában sok kollégájával együtt elmenekült Oroszországból, és most Európában szétszórva, immár csak online változatban, Novaya Gazeta Europe címmel készítik tovább a legpatinásabb orosz ellenzéki lapot. 

A lap főszerkesztője 2021-ben Nobel-békedíjat kapott, és itt dolgozott többek között Anna Politkovszkaja, a csecsenföldi terrort éveken át feldolgozó újságíró is, akit a saját lépcsőházában lőttek agyon. A Novaja Gazeta újságírói közül rajta kívül még hatan lettek feltehetően politikai gyilkosság áldozatai 2000 óta. Nem félős emberek dolgoztak ott, az ukrajnai invázió nyomán azonban annyira megszigorodott az orosz cenzúra, hogy nem láttak lehetőséget a maradásra. 

Mihail Kominnal Brüsszelben találkoztunk, ahol néhány hónapig az EUobserver című kiadványnak is dolgozik.

***

Mennyi emberhez jutott el a Noveja Gazeta a háború előtt, és hányan olvashatják Oroszországban, amióta emigrációból készül a lap?

– Miután 2021 őszén a főszerkesztőnk, Dmitrij Muratov Nobel-békedíjat kapott, jelentősen nőtt az olvasóink száma. Havonta 7-10 millió embert értünk el Oroszországban, ebben benne volt az online megjelenés, és a heti háromszor kiadott nyomtatott lap is. Ez a független orosz kiadványok között nagyon magas elérésnek számított, de persze meg sem közelítette az állami propagandát harsogó sajtó olvasottságát. Úgy mondanám, szubkulturális termék volt, amely a liberális demokrácia ügyét karolta fel. Jellemzően inkább az idősebb korosztály – 45-55 év közöttiek – olvasták, a többségük még a 90-es években kezdte venni a lapot. A háború kitörése után 2-3 hétig még Moszkvában maradtunk, de ahogy bevezették a szigorú cenzúrát, szétvált a csapat. Voltak, akik otthon maradtak, leginkább a családjuk miatt, meg egyáltalán, nem olyan egyszerű új életet kezdeni külföldön. Különösképpen nehéz, ha egyébként a szakmai kapcsolataid és minden tudásod Oroszországhoz köt. Ennek ellenére

Hírek

Amikor a maci visszanyalMedvék nyelvet nyújtanak egymásra, no nem azért amiért elsőre gondolnánk és emberi tulajdonságok
Floriana Messina - egy kép amitől felrobbant az egész internet.Egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy fotó, amely az online világban terjed mégpedig a futball
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
Mobil menhely hajléktalanoknakSzerte a világban gondot okoz, hogy sok hontalan ember ragaszkodik saját környezetéhez és nem kí
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.