A megyei kórházra zúduló betegek, frissen császározott kismamák mentőztetése, felére csökkent nővérbérek – az egészségügyi reform egyik első állomása Győr-Moson-Sopron megyében inkább a káosz, mint a tervezés jeleit mutatja. Munkatársunk egy hetet töltött a megyében, hogy háttérbeszélgetések sorával derítse ki, mi történik. Mosonmagyaróváron, ahova ezerszámára áramolnak az ország minden részéről az Ausztriában szerencsét próbáló emberek, négy kivételével az összes kórházi osztályt bezárták. Mi köze ehhez a politikának és kik azok az zsoldosorvosok? Elmeséljük.

Sorban állnak a mentőautók a mosonmagyaróvári Karolina Kórháznál.

Péntek délután van, és 16 órakor zár a szülészet. 

Szó szerint. Senki nem maradhat bent az osztályon, sem nővér, sem kismama, sem kisbaba. Kulcsra zárják.

Aki aznap császármetszésen esett át, azt a friss sebével esetkocsiba teszik, orvos vagy mentőtiszt kíséri. A többiek mentőgépkocsival utaznak Győrbe, a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórházba. Mellettük a kisbabájuk. 

Március elseje óta ez a rend Mosonmagyaróváron. Van olyan hétvége, amikor négy, máskor hat édesanyát szállítanak így. Az egészre úgy derült fény, hogy egy levéli – a szomszéd faluból való – önkormányzati képviselő, Vargáné Herlicska Zsuzsa friss nagymamaként elképedt a történteken. „Ez egy családbarát kormány?” – kérdezte Nagy István agrárminisztertől, a környék országgyűlési képviselőjének írt nyílt levelében. A levéli szociális bizottság elnöke azt is leírta, hogy mivel nem volt elég helyi mentő, a környező városokból is odarendeltek néhányat az unokája, annak édesanyja és a többi újszülött átszállítására.

Mindez túlmutat önmagán, hiszen a kormány a házi orvosi ügyeletek átalakítása mellett tervbe vette a kis, gazdaságtalanul üzemeltethető kórházak átalakítását. Első lépésként Takács Péter egészségügyért felelős belügyminisztériumi államtitkár kiszámoltatta, hogy 2021-ben melyik kórházban mennyibe került ezer ellátandó lakos gyógyítása.