Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait már a kormány delegálná. Ha a kutatóhálózat igent mond, a kormány elvileg megduplázza a pénzeket, emeli a béreket, és az egész koncepciót felvállaló HUN-REN elnök szerint világszínvonalúvá lesz a tudomány. A tiltakozó kutatók nem így látják: ők maradék autonómiájuk és állásuk elvesztésétől tartanak. Kérdés-válasz formában, szájbarágósan mondjuk el, miről szól a történet.

Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.

Mi az a HUN-REN Kutatóhálózat?
Az MTA-nak 365 hazai választott tagja van, ők a tudomány doktorai, és közülük legalább kétszáz személy 70 évesnél idősebb. A kutatóhálózatnak viszont ötezer dolgozója van, köztük 3700 kutató. Ők átlagosan 50 év alattiak, és pályájuk egyik csúcsaként lehetnek akadémikusok. Az MTA régen a 365 akadémikusból álló tudóstársaságból és a hozzá tartozó kutatóhálózatból állt, öt éve viszont az Akadémiának már nincs köze a kutatóhálózathoz.

Miért konfrontálódott a kormány az Akadémiával?
A kabinet eredetileg azt hangoztatta, hogy a kommunista örökséget akarta kiirtani, és azzal érvelt, hogy egykoron szovjet mintára kerültek a kutatóintézetek az Akadémiához. Valójában egy karakteres, tekintélyes szervezetet akart móresre tanítani. Ez az eljárás nem ritka az illiberális államok körében.