Kik vagyunk, honnan jöttünk? – meglepő kérdések és válaszok egy formabontó néprajzi kiállításon

forrás: kategória:

Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nem csak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be. Fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.

Mátraalmás a Galyatető lábánál elhelyezkedő aprócska település, ma Szuha község része. Lengyel és szlovák származású lakói eredetileg főleg szénégetéssel foglalkoztak, s bizonyos hagyományaikat még a huszadik században is őrizték. Például az asszonyfarsangot, a hagyományos paraszti társadalmak sok helyen ismert különleges alkalmát. Évente egyszer a nők vették át a hatalmat a faluban, s mindent megtehettek, amit máskor szigorúan tiltott a közös rend. Ittak, trágárkodtak, férfiak nélkül szórakoztak és jól kibeszélték férjeiket. Mátraalmás különleges szokását 1967-ben egy jószándékú néprajzkutató kamerával rögzítette, majd a filmet leadta az akkor még újdonságnak számító televízió – a helyiek viszont nem voltak tisztában azzal, hogy játékukat egy ország látja majd. A hatás egyszerre volt elementáris erejű és tragikus: a nézők rácsodálkoztak az egzotikusnak tűnő szokásra, Mátraalmás viszont kis túlzással tönkrement. A filmben elhangzottak miatt több házasság felbomlott, még öngyilkosság is történt, s a faluban egy ideig nem rendeztek asszonyfarsangot.

Több mint két órája bolyongtunk a Városligetben 2022-ben megnyitott Néprajzi Múzeum új állandó kiállításán, mikor rátaláltunk a filmre. Méghozzá a múzeum „sötét örökségét” vállaló részen, ahol a 150 éves intézmény morális dilemmákat felvető tárgyait és történeteit mutatják be.

A mátraalmási asszonyfarsang históriája jól összefoglalja a kiállítás Magyarországon megszokott múzeumi formákat megbontó, vitára ingerlő alapvetéseit.

Mi a hagyomány? Hogyan születik, alakul át vagy pusztul el? Mit lát és mit nem lát belőle a kortárs világ, az utókor? Mit jelent egy nemzeti közösség számára a saját tradíciója, illetve messzi világok egzotikuma és mihez kezd vele?

Hírek

Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Eddig sosem látott képek PutyinrólVlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7.-én látta meg a napvilágot mégpedig Szentpétervár