Kik vagyunk, honnan jöttünk? – meglepő kérdések és válaszok egy formabontó néprajzi kiállításon
Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nem csak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be. Fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.
Mátraalmás a Galyatető lábánál elhelyezkedő aprócska település, ma Szuha község része. Lengyel és szlovák származású lakói eredetileg főleg szénégetéssel foglalkoztak, s bizonyos hagyományaikat még a huszadik században is őrizték. Például az asszonyfarsangot, a hagyományos paraszti társadalmak sok helyen ismert különleges alkalmát. Évente egyszer a nők vették át a hatalmat a faluban, s mindent megtehettek, amit máskor szigorúan tiltott a közös rend. Ittak, trágárkodtak, férfiak nélkül szórakoztak és jól kibeszélték férjeiket. Mátraalmás különleges szokását 1967-ben egy jószándékú néprajzkutató kamerával rögzítette, majd a filmet leadta az akkor még újdonságnak számító televízió – a helyiek viszont nem voltak tisztában azzal, hogy játékukat egy ország látja majd. A hatás egyszerre volt elementáris erejű és tragikus: a nézők rácsodálkoztak az egzotikusnak tűnő szokásra, Mátraalmás viszont kis túlzással tönkrement. A filmben elhangzottak miatt több házasság felbomlott, még öngyilkosság is történt, s a faluban egy ideig nem rendeztek asszonyfarsangot.
Több mint két órája bolyongtunk a Városligetben 2022-ben megnyitott Néprajzi Múzeum új állandó kiállításán, mikor rátaláltunk a filmre. Méghozzá a múzeum „sötét örökségét” vállaló részen, ahol a 150 éves intézmény morális dilemmákat felvető tárgyait és történeteit mutatják be.
A mátraalmási asszonyfarsang históriája jól összefoglalja a kiállítás Magyarországon megszokott múzeumi formákat megbontó, vitára ingerlő alapvetéseit.
Mi a hagyomány? Hogyan születik, alakul át vagy pusztul el? Mit lát és mit nem lát belőle a kortárs világ, az utókor? Mit jelent egy nemzeti közösség számára a saját tradíciója, illetve messzi világok egzotikuma és mihez kezd vele?