Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar város

Bár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.

A település egykoron legnagyobb királyaink székhelye volt (nevezhetjük a kor fővárosának is) a város, amely a Dunakanyar egyik gyöngyszeme, kiemelt turisztikai célpont. Bár manapság állandó lakosainak száma csupán 1.800 fő, mégis vannak időszakok: rendezvények és események, amikor a város kiteheti magára a megtelt táblát. Ilyen a nyaranta megrendezett Visegrádi palotajátékok, amely több tízezres tömeget vonz. Talán kitalálta az olvasó Visegrádról van szó, amely nevet először egy latin nyelvű kézirat említi meg 1009-ben. Egyébként a város neve: "magas várra" utal, amely kőből épül "castrum" már az korai Árpád házi királyok uralkodása idején is is állt nagyjából azon a helyen ahol manapság a Fellegvár helyezkedik el. Ez a vár éppen a tatárjárás alatt semmisült meg. A manapság is látható formájú várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Dunaparton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a 14. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

A történelmi  épített látványosságokon túl, mint például a Visegrádi királyi palota, a Fellegvár vagy a Salamon-torony számos természeti helyszín is várja az ide látogató turistákat. A Duna ott kezd elkanyarodni  ahol a legnagyobb folyónk találkozik a Visegrádi hegységgel. Számtalan kiránduló helyszín kiindulópontja a település, akár a sportos kerékpáros turisták vagy a gyalogosan turistáskodó kirándulók netán a vízi sportokat kedvelő vendégekről van szó, itt mindenki megtalálhatja egy helyen az érdeklődésének megfelelő helyszínt. Visegrád tehát nem csak egy pár órás kaland Budapestet elhagyva, hanem akár több napot vagy hetet is el lehet tölteni élményekben gazdagon. 

Hírek

A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi