A hazugság 11 árnyalata – pontonként elemezzük a nemzeti konzultációt
Komolyan vettük a legújabb nemzeti konzultációt, és arra jutottunk, hogy teljesen komolytalan az egész. Viszont legalább megmutathatjuk, hogy igazából ki és mit akar, amit „Brüsszelre” tolnak a kérdések, és hogy mit mondanak a magyar miniszterek, amikor az EU Tanácsában beszélnek ezekről a problémákról.
Ezen a héten minden választópolgár megkapja a kormány legújabb nemzeti konzultációs kérdéssorát, Orbán Viktor miniszterelnök kísérőlevelével. Már a plakátkampány is megy, Alex Soros és Ursula von der Leyen képeivel. Utóbbit Ablonczy Bálint kollégánk már 2019 nyarán megjósolta, amikor a bizottsági elnök megválasztására írt cikkében ezt írta: „Még a most ünnepelt von der Leyenről is gyorsan kiderülhet, hogy egy tálból cseresznyézik Soros Györggyel.”
A 11 kérdést egyenként vizsgáltuk meg. Megírtuk, hogy a valóságban milyen EU-s ügyekre utalnak, azok igazából hogyan állnak, és mit képvisel ezekről a magyar kormány, amikor nem itthon kampányol, hanem Brüsszelben politizál. Arra jutottunk, hogy a konzultáció szövege jórészt baromságokból áll.

Aki figyelmesen vesz részt a nemzeti konzultációkon, annak feltűnhet, hogy ez a kérdés egyszer már volt. Mégpedig a 2017-es, „Állítsuk meg Brüsszelt!” címűben. Akkor ez volt a kérdés: „Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?” Most majdnem szó szerint ugyanez került a lapra. A fenyegetésnek tehát sosem lesz vége, és amit hat és fél évig nem sikerült eltöröltetnie Brüsszelnek, azt megint megpróbálja? Vagy a tavaly augusztusban átlagfogyasztás feletti esetekben elvett rezsicsökkentést Brüsszel kényszerítette ki, és most a maradékot kell megvédeni? Vagy a múltkori nemzeti konzultáció nem ért semmit, és most abban reménykedik a kormány, hogy másodszor már tényleg sikerül megvédeni?