„Az empátia készsége két élő szervezet kapcsolata által fejlődik” – ezért kell tanár az MI diadala után is

forrás: kategória:

„Az adaptációra való hajlandóság olyan pedagógusi kompetencia, amely e szakma minden szegmensében elengedhetetlen, így a hivatásommal kapcsolatos alapvető értékeimmel mennék szembe, ha géprombolásra buzdítanám a kollégáimat” – írja gimnáziumi tanár vendégszerzőnk a mesterséges intelligencia várható pedagógiai térnyerésével kapcsolatban. Polyák-Pásztor Diána a Válasz Online-nak a témával foglalkovó podcastjára reagál és vázolja, milyen területeken lehetne nagy segítség a technológia. Ám azt is, milyen korlátai vannak. Azaz, miért lesz szükség tanárra a jövőben is.

A mesterséges intelligenciáról (MI) és annak az oktatásban való felhasználásáról újabban rengeteg szó esik. Az MI különböző formái persze régóta jelen vannak hétköznapi életünkben – az újdonság erejét most az a momentum kölcsönözte ennek a gyűjtőfogalomnak, amikor egy kétségkívül izgalmas nyelvi modell ChatGPT néven emlegetett verzióját elérhetővé tették az átlagember számára is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos diskurzusok aztán összeakadtak az oktatás válságáról folytatott szakmai és laikus párbeszéddel, egyes narratívák pedig egészen odáig merészkednek, hogy a pedagógust leváltó, tökéletes tanulássegítő eszközként jelenítik meg az MI-t. Vonzó lehetőség ez egy olyan korban, s különösen egy olyan országban, ahol a közoktatás széthullása már azok számára is egyértelmű, akik azt nem belülről nézik végig.

Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója a Válasz Online podcastjának, a HetiVálasznak egy gondolatébresztő epizódjában ismertették saját tehetséggondozási paradigmáikat és azokat a vízióikat, amelyeket a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe kapcsán kialakítottak. Pedagógusként nem bonyolódnék a technikai háttérrel és az algoritmusok működésével kapcsolatban hosszabb eszmefuttatásokba, ám az említett interjút meghallgatva úgy vélem, ideje lépéseket tenni olyan kompromisszum felé, amely a jelenleg az állami szférában oktató-nevelő munkát végző szakemberek mindennapi tapasztalatait és a gyerekek fejlődéspszichológiai sajátosságait ugyanúgy figyelembe veszi, mint az MI által fémjelzett, ki tudja, hányadik ipari forradalom és ehhez idomuló társadalmi valóság igényeit.

Szükség lesz az MI diadala után tanárokra?

Hírek

Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló