Amikor máshol jött a rezsicsökkentés, akkor itt megkurtították

forrás: kategória:

A V4 többi országában a 2022-es energiaválság hívta életre az addig náluk ismeretlen rezsicsökkentést. Magyarországon viszont a válság miatt vált fenntarthatatlanná az évtizedes rendszer. Idén Közép-Európában nagyjából minden kormány hasonló mértékű támogatást ad a lakosságnak, mint a magyar, de csak itt lehet az az érzésük az embereknek, hogy elvettek tőlük.

Múlt csütörtökön a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezésében konferenciát tartottak Budapesten arról, hogy a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) hogyan kezelték a 2022-es energiaválságot. Az ott elhangzottak nyomán megvizsgáltuk, hogy mit jelent a gyakorlatban az a felvetés, hogy immár a térség összes országában érvényben van valami olyasmi, amit Magyarországon rezsicsökkentésnek neveznek. 

Az energiaárak nagy emelkedése a régióban 2021 közepén kezdődött: részben a járvány után újrainduló globális termelés energiaéhsége miatt, részben pedig azért, mert Oroszország jelentősen csökkentette az EU-ba szállított gáz mennyiségét, és erre a V4-ek piacai különösen érzékenyek voltak. A gáz ára 2022 augusztus végére elképesztően magas lett Európában, és ez húzta magával az áram árát is. Az óriási kilengések szociális válsággal fenyegettek, úgyhogy mindenütt úgy döntöttek a kormányok, hogy közbelépnek, és legalább a háztartások soha nem látott támogatást kaphatnak.

Ami Magyarországon 2013 óta rezsicsökkentés néven ment, abból általános politika lett.

Az a fura helyzet állt elő, hogy míg a régió többi országában csak 2022-ben vagy 2023-ban vezették be a rezsicsökkentés valamilyen formáját, addig Magyarországon 2022 augusztusában korlátozták az akkor már közel tíz éve fennálló rendszert. 

Lengyelország

Lengyelországban 2022 december 1. óta van ársapka az áramon, ott szolidaritási pajzsnak nevezik azt, ami itthon 2013 óta rezsicsökkentés néven fut. A lengyel ársapka a mostani állás szerint csak idén év végéig marad, azaz eleve korlátozott időre vezették be. 

Mai árfolyamon számolva a háztartások legfeljebb 57,8 forintot kell hogy fizessenek 1 kWh áramért, évi 2000 kWh fogyasztásig (nagycsaládosok esetén 3000 kWh a határ). Ez egy ársapka, azaz ennél drágábban nem adhatják a szolgáltatók az áramot, ha viszont olcsóbb a piaci ár, akkor lefelé eltérhetnek tőle. 

Hírek

Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló