Lincshangulat alakult ki a Debrecenben tervezett gigászi kínai akkumulátorgyár januári közmeghallgatásain – de Győrben, Gödön és máshol is forrnak az indulatok. A tiltakozások mögött helyi civilek állnak, de a zöld ellenzéki pártok országos politikai vitát is indítottak a kormány tervéről, hogy akkumulátor-fellegvárrá fejlessze hazánkat. Csakhogy a kormány ambícióját a „Brüsszel” által az autóiparra erőszakolt villamosítási kényszer táplálja, ami a fősodratú zöldpolitika szerint a klímacélok elérésének kulcsa. Ha lehetséges is környezetbarát módon felpörgetni Európa akkumulátoriparát, hazánk természeti és politikai adottságai miatt erre aligha Magyarország szolgáltat mintát.

„A komolyan vett környezetvédelem és a komolyan vett konzervativizmus ugyanoda mutat – ez pedig az otthon, az a hely, ahol vagyunk, és amely közös a számunkra, a hely, amely meghatároz bennünket, a hely, amely csak ideiglenesen van a gondjainkra bízva, és a hely, amelyet nem szeretnénk tönkretenni” – írtuk tavaly a kormány értelmiségi holdudvarában hivatkozási pontnak tekintett, három éve elhunyt Roger Scruton zöld filozófiájáról.

A brit gondolkodó szerint az ilyen, konzervatív környezetvédelem (oikophilia) letéteményesei azok helyi, önszerveződő mozgalmak, amelyek küzdenek a természeti és épített környezetüket pusztító beruházások ellen. Az elmúlt években Tatától a Fertő-tóig is több példát láttunk rá, hogy helyi civil szerveződések eredményesen vették fel a harcot a kormánypárti politikusok által támogatott és/vagy a kormányközeli üzleti körökhöz kötődő beruházások ellen.