„Kit kentek meg az oroszok? A rendszert” – Gyarmati István az atomháború lehetőségéről

forrás: kategória:

Nem ismerünk más magyart, aki hozott már össze tűzszünetet oroszok és más nép között, Gyarmati István ráadásul azt mondja, most is meg tudná csinálni, orosz–ukrán-viszonylatban. A veterán csúcsdiplomata a Magyar Atlanti Tanács főtitkáraként és intézetvezetőként 73 évesen is aktív – a szocializmusban indult külügyi karrierje során vádolták már CIA- és BND-ügynökséggel, tanácsokat adott Horn Gyulától Antall Józsefen át Orbán Viktornak és Gyurcsány Ferencnek is. Játszottunk hát vele egy kis igaz-hamist a kormány legutóbbi, világháborúval riogató közleményének állításairól, de szó esett Orbán Viktor zsarolhatóságáról is. És persze egy elképesztő diplomatakarrier állomásairól. Nagyinterjú.

Marxistából atlantista?

– Azért hozzátenném: én nem a rendszerváltáskor eszméltem hirtelen.

1981-től volt a külügyben. Ott azért akkoriban nem volt nagy divat az atlantizmus.

– Tény, ahogy az is, hogy akkorra már jóval árnyaltabb képem volt a Nyugatról. Amikor például 1983-ban a NATO kettős határozata megszületett arról, hogy ha nem haladnak a leszerelési tárgyalások a szovjetekkel, amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európába, a magyar delegáció sajtószóvivőjeként ezt jó döntésnek neveztem. Majdnem hazahívtak. Ettől még tény: meggyőződéses kommunista családból származom. Churchillel vallom viszont, hogy aki húszévesen nem forradalmár, annak nincs szíve, aki meg negyvenévesen is az, annak nincs esze. Megjött az eszem – de hosszú folyamat volt.

Hogy indult?

– Nem biztos, hogy interjúba való.

Dehogynem!

– 1973-ban egyetemi KISZ-titkár voltam és elküldtek Svédországba egy vitatáborba. Hosszú vonat- és hajóút után életemben először megérkeztem az imperializmusba, és mit láttam? A mainak a szöges ellentéte volt akkor Svédország: éppen dúlt a szexuális forradalom. Az a tábor pedig… Nos, az sem volt kivétel. Az élmény hatása alatt elkezdtem gondolkodni, hogy ezek szerint mégiscsak van valami, ami a kapitalizmusban jobb, mint a szocializmusban. Az első repedést tehát ez okozta a marxizmusba vetett hitem falán, de az csak öt-hat évvel később dőlt le, amikor már más típusú ismereteknek is birtokában voltam.

A rendszerváltás előtt Horn Gyula tanácsadója, aztán Jeszenszky Géza is kinevezte. Egyszerű volt átzsilipelni rendszereken?

– Amikor Jeszenszky Géza külügyminiszter lett, felterjesztett nagykövetnek, de a kinevezésem fél éve csúszott már a nemzetbiztonsági átvilágítás miatt. Nagy nehezen megjött a válasz: ez a Gyarmati nagyon okos, ezért nem tudjuk bizonyítani, hogy CIA-ügynök, de az.

Azóta is CIA-sként emlegetik.

– Tudom.

Hírek

Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni”