Horthy a Szent István parkban – tettesek vagy embermentők a vészkorszak házfelügyelői?

forrás: kategória:

Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A háború idején húszezer főt számláló korporáció tagjait vizsgálva felülírta a holokausztkutatásban leggyakrabban használt a „tettesek–áldozatok–szemlélők” keretrendszerét. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen azt is, hogy egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá keresztény házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.

Papp György házmester 1945 késő tavaszán komoly bajba került. A budapesti Szent István park 10. szám alatt található bérház egyes lakói feljelentették a háború végén tanúsított magatartása miatt és állásvesztéssel, sőt börtönbüntetéssel fenyegető rendőrségi nyomozás zajlott ellene. Első látásra Papp pontosan az a típus, amilyennek az utókor a kisnyilas házmestert elképzeli. Állását 1942-ben azért kaphatta meg, mert a faji törvények miatt zsidó származású elődjét elbocsátották. A rendőrségi vizsgálat dokumentációja szerint Papp gyakran tett antiszemita kijelentéseket, a svájci védelem alá helyezett, lakói miatt „zsidónak” minősülő házba nem engedett be menedéket kérőket. Gyakran látták nyilasok társaságában, és csak kenőpénzért volt hajlandó segíteni a ház lakóinak. A rendőrségi vizsgálatot követő népbírósági eljárás azonban meghallgatta a házmester mellett felszólaló bérlőket, s ebből az eljárásból teljesen eltérő kép rajzolódott ki. Papp György 1944 telén titokban visszafogadta és bújtatta származása miatt életveszélyben lévő házmesterelődjét. Valóban bezárta a kaput a menedékért kopogtatók előtt, de egyrészt az 1944 nyara előtt mindössze 60 ember által lakott épületben addigra már 540-en éltek, még a lépcsőházban is emberek aludtak. Másrészt a jövevényeknek nem volt a svájci követség által kiállított védlevele. Amennyiben befogadják őket és ez kiderül, a diplomáciai képviselet megvonja az amúgy is bizonytalan erősségű védelmet – a nyilasok pedig az egész házat szabad prédának tekintik és mindenkit deportálnak. Papp mentőtanúi a házmester antiszemita kiszólásait és nyilas kapcsolatait inkább a ház túléléséhez nélkülözhetetlen stratégia részének tekintették. Arra emlékeztek, a házmester rendszeresen vitt élelmiszercsomagokat a nagygettóba, sőt kapcsolatai segítségével kilenc embert ki is hozott onnan.

Hírek

Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Eddig sosem látott képek PutyinrólVlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7.-én látta meg a napvilágot mégpedig Szentpétervár