Ha a Pride-ra meg lehet szervezni mindenféle cégek kamionjait és hangos kiállását, akkor egy jóval többeket érintő, valódi nemzeti sorskérdés rendezése érdekében is bizonyára megvalósítható valamilyen összefogás, támogatás. Hogy erre szükség van, ma már nem lehet kérdés. Vállalkozások, egyházak, klubok, egyesületek… Mindenki részvételével, aki érdekelt a magyar jövőben. A kormány a héten totális frontot nyitott a tanárok ellen. A Válasz Online szerkesztőségi álláspontja.

„Nem a politika csúcsa szól oda. Ez inkább a harmadik-negyedik vonal. Túlteljesítő emberek, akik féltik a munkájukat, ezért inkább kivágják a műsorból, vagy meg sem hívják azt, aki politikailag nem tetszik a főnöküknek…” Ez volt a megfejtés szerda délután a Music Hungary Konferencián a panelban, amikor arról beszélgettem művészekkel, van-e cenzúra, öncenzúra itthon a popzenészek körében, előfordul-e, hogy inkább befogják a szájukat közéleti ügyekben. (Amúgy igen, előfordul.)

A fenti megfejtés a tanárkirúgásokra is remekül alkalmazható volt éppen azokig a most szerdai pillanatokig. Szeptember végén, amikor a Kölcsey tiltakozó tanárait tették utcára, még úgy-ahogy hihető is lehetett, hogy a helyi tankerületi vezető buzgólkodta túl a dolgot. Még lehetett értelmes embernek tűnve a tanárok fizetésének sokszorosát hazahordó csinovnyik megfelelési kényszerét, nem pedig a hatalom brutalitását látni a kirúgások mögött – hiszen azokat nem követték újabbak, s még egy-két félszeg kormányzati nyilatkozat is elhangzott a tanárok követeléseinek jogosságáról.

Ennek most vége van. Szerdán lett vége, amikor utcára tettek újabb nyolc fővárosi tanárt, amiért munkabeszüntetéssel is tiltakoztak a közoktatásban fennálló állapotok ellen. Ezúttal a hatalom már nevére is vette a kirúgásokat. Pintér Sándor nevére: a belügyminiszter MTI-közleményt adott ki a kirúgásokról és arról, hogy pontosan ezt várja el tankerületi végrehajtóitól. A gyalázatban részük van persze utóbbiaknak is, de annak egészét rájuk ezentúl nem kenheti már a hatalommal szemben a végletekig jóhiszemű polgár sem.

A helyzet egyértelmű: a kormány a héten totális frontot nyitott a tanárok ellen. Statuálja a példát.

A tanár akkor nyissa ki a száját, amikor a frissiben is elavult központi tantervben leírtakat recitálja az egyetlen tankönyvből, amelyet használhat (és amely használhatatlan). Minden egyéb esetben a tanár neve: kuss.