A magyar kormány az Európai Bizottsággal karöltve hajlandó lenne Azerbajdzsánból zöld áramot szállítani Georgián és Románián keresztül Magyarországra, még akkor is, ha ehhez a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét kell megépíteni. A fő kérdés, hogy egyáltalán létezik-e azerbajdzsáni zöldenergia? A rövid válasz az, hogy nem.

Ezzel a cikkel az ELTE média- és kommunikáció szak volt és jelenlegi hallgatói a legjobb projektnek járó díjat nyerték el a prágai Achilles Data nemzetközi oknyomozó program résztvevőiként. A cikket már leadták, amikor kiderült, hogy a magyar állami MVM bevásárolt egy azeri gázmezőbe, ami egy sokkal racionalisább döntésnek tűnik, mint a 2022 vége óta tervezgetett, de még sehová sem jutó terv az azeri áram importjáról. Ez a cikk ez utóbbi, az EU által is támogatott furcsa tervet mutatja be különös alapossággal. A szerzők: Barczikai Fanni, Dezső Annamari, Fetter Dóra Eszter, Pruzsinszki Bence, Tárkányi Flóra és Tornyos Kata. Kollektíva Projekt néven működő csapatot Munk Veronika (Denník N) mentorálta.

„Amíg valami komolyabb ipari szereplő nem nyilvánul meg ebben, és nem mondja azt, hogy de igen, ezt tényleg meg akarom csinálni – és ilyet még nem hallottam – addig nem érdemes erről beszélni. A szektorban ezen röhögnek.” Így vélekedik az EU által is támogatott, hazai energetikai ötletről Deák András, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének energiaszakértője. De nem csak ő állítja, hogy az ötletet egyszerűen nem lehet komolyan venni. Turai József energiapiaci szakértő, a T-Energy Kft. ügyvezető igazgatója például ezzel a hasonlattal érzékeltette a tervezett projekt abszurditását: